Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

A második világháború előtti szovjet gyakorlat így lényegében kimunkálta, szentesítette és a politikai eszköztárába, helyezte a koncepciós perek felhaszná­lási körére, tartalmára és technikájára vonatkozó ismereteket, amelyekkel ké­sőbb gyakran találkozunk a terjeszkedő „szovjet világban.” A szovjet minta alkalmazása Magyarországon Magyarországon a szovjet megszállást követően elindult az a folyamat, amely a szovjet megszállás állandósítása érdekében a kommunista párt kezébe kívánta koncentrálni a hatalmat. K. J. Vorosilov218 marsall értésre adta, hogy hosszú távon Magyarországon nem tartható fent a szabad választásokon kívánt, magántulajdonon alapuló, polgári társadalom, s hogy az emberi jogok valós ér­vényesülése is az illúziók világának része. Az a nagyarányú megtévesztés, amely a társadalom megnyugtatására hangoztatta, hogy a kommunista párt nem kíván újból proletárdiktatúrát Magyarországon, s nem tör kizárólagos hatalom­ra - elsősorban értelmiségi körökben -, nem maradt hatástalan. Ezzel egyidejű­leg elindult az a folyamat, amely a kizárólagos hatalom megragadása és a későb­bi szovjet típusú berendezkedés megvalósítása érdekében erőszakos eszközök­kel szétzúzta a magyar társadalom finomszerkezeteit, szétzilálta a szellemi, gaz­dasági és politikai antifasiszta elit nem kommunista vonulatait, miközben a saj­tó manipulativ módon mindezt a demokráciáért folytatott küzdelemnek, az or­szág szükséges modernizálásának tüntette fel. Rákosi nem titkolt felfogása volt, hogy amit nem sikerült megnyernie a vá­lasztásokon politikai eszközökkel, azt megszerzi a politikai rendőrség és végre­hajtja a büntetőjog - mint az osztályharc legélesebb fegyvere. Ennek érdekében éles támadás indult a bírói függetlenség ellen. Az 1945. VII. törvény a népbíróságokról és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, már ezt a célt szolgálta. Az 1945: VII. tv. „sajátos" felhasználása Nem kétséges, hogy Magyarországon is követtek el háborús és emberiségel­lenes bűncselekményeket és a törvénybe iktatott moszkvai fegyverszüneti egyezmény219 kötelezte Magyarországot a háborús bűncselekménnyel vádolt személyek felkutatására, letartóztatására és az érdekelt kormányoknak való ki­218 Vorosilov, Kliment Jefremovics (1881-1969) a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke. 219 1945. január 20. Vő. 1945. V. tv. (1945. szeptember 13.) 72

Next

/
Thumbnails
Contents