Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába
egyre bonyolultabbá és árnyaltabbá vált, s elérte Zinovjev207, Kamenyev208, mint „felbujtókat”. Először csak közvetett felbujtók (a fiatal terroristák ösztönzést kaphattak azokból a bírálatokból, amelyet egykor Sztálin ellen intéztek), majd a felbujtást ejtették, mert beismerték: a kapitalizmus restaurációjára törekedtek. Ezt a pert Zinovjev 10, Kamenyev 5 év börtönnel úgy tűnt túlélték, de az 1936-ban indult „tizenhatok perében” már kivégezték őket. A „tizenhatok” perét követte a „tizenhetek pere”, amely Visinszkíj209 nevéhez fűződik, aki a „valószínűségre, mint tényre” alapozta vádiratait.- A „gyanús törvények” tehát újból működtek. A „tizenhetek perét” - amelyet második trockista perként is ismer az irodalom - Sztálin utasítására Jezsov210 készítette elő. A halálos áldozatok között régi bolsevik vezetőket találunk211 frakciójának tagja. 1917 után a Kaukázusban tevékenykedik. 1926-1934 között a leningrádi pártbizottság első titkára, a SZK(b)P PB póttagja (1926-1930). A XVII. Pártkongresszuson több szavazatot kapott, mint Sztálin, aki ezért riválisának tekinti és megszervezteti meggyilkolását, majd a Kirov gyilkosság ürügyén leszámol más ellenfeleivel is. 297 Zinovjev, polgári nevén Grigorij Jevszejevics Radomilszkij (Zelizavetgrád, 1883. szeptember 24. - Moszkva 1936. augusztus 25.) szovjet politikus. 1901-től a Szociáldemokrata páll tagja. 1902-től Svájcban él Leninnel. 1903-tól a bolsevik frakció tagja. 1906-ban a szentpétervári pártbizottság tagja. Ismét svájci emigrációban él. 1908-tól KB tag, a Pravda és Zvezda című lapok szerkesztője. A szovjet hatalomátvétel után a petrográdi szovjet tagja, majd a polgárháború több frontján szolgál. 1919-1926 között a PB tag, Trockijjal szemben Sztálint támogatta, de 1925-ben szembefordult Sztálinnal. A PB-ből kizárták és tisztségeitől megfosztották. 1932-ben az Uraiba száműzték, de 1933-ban visszatérhetett a száműzetésből. 1934-ben letartóztatták és kivégezték. 1988-ban rehabilitálták. 298 Kamenyev, polgári nevén Lev Boriszovics Rozenfeld (Moszkva, 1883. július 18.-Moszkva, 1936. augusztus 24.) szovjet politikus. 1901-től a szociáldemokrata párt tagja, 1903-tól a bolsevik frakcióhoz tartozott. 1908-1914 között Lenin közvetlen munkatársa. 1917 februárjától a pétervári szovjet tagja. 1917-től PB tag. 1918-1926 között a moszkvai szovjet elnöke. 1922-1926 között a Népbiztosok Tanácsa elnökhelyettese. Lenin halála után Sztálinnal lépett fel Trockij ellen, de 1925-ben szembe került Sztálinnal. 1925-ben PB póttaggá minősítik vissza, majd a leningrádi ellenzék létrehozásának vádjával megfosztották minden tisztségétől. 1936-ban az első nagy koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték. 1988-ban rehabilitálták. 299 Visinszkíj, Andrej Januárevics (1883 - 1954) Szovjet politikus. A sztálini „erősödő osztályharc” elméletének átiiltetője a jogelméletbe és büntetőjogi gyakorlatba. A valószínűsített bűnösség alapján álló ítéletek létjogosultságát kanonizálta. A kommunista államok jogelmélete és gyakorlata átvette nézeteit. 1933-1935 között a Szovjetunió Legfőbb Ügyészének helyettese, majd 1935-1939 között legfőbb ügyész. 1939-től a Népbiztosok Tanácsa (kormány) elnökhelyettese. Különböző állami tisztségeket töltött be volt külügyminiszter-helyettes, külügyminiszter, végül 1953-1954 között ENSZ képviselő Önkezével vetett végett életének. 219 Jezsov, Nyikolaj Ivanovics (Szentpétervár, 1895,- 1940. április 1.) szovjet politikus. 1917. márciustól a bolsevik párt tagja, a Vörös hadsereg kommiszárja. 1934-től KB tag, majd KB titkár (1935). 1936. szeptemberétől belügyi népbiztos 1938-ig. 383 halál 1 istát készít Sztálinnak (jezsovcsina). 1939. januárjában Sztálin parancsára letartóztatják és nyilvános eljárás nélkül kivégezték. 69
