Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

A sztálini mezőgazdasági politika, a tűzzel, vassal végrehajtott kollektivizá­lás enyhítését felvető politikusok - Buharin201, Rikov202, Tomszkij203 és társai koncepciós perében mondtak búcsút a politikai pályának - és az életnek. A 30-as évek nagy „tisztogatási” pereit Isaac Deutscher „Sztálin pályafutásá­nak leghomályosabb fejezete”-ként jellemzi.204 Az ügyészségek és bíróságok formális működésével új forgatókönyvek születtek arról, hogy miként kell bűn­esetek soha meg nem történt tényállításait összeállítani és azzal a közvéleményt, manipulálni. Az ügyek szerzőségét ekkor az 1934-ben feloszlatott GPU helyére lépő Belügyi Népbiztosság (NKVD) - ekkor még Jagoda205 vezetésével - je­gyezte. Már a Kirov206 gyilkosság ügyében működött ez a mechanizmus, majd 201 Buharin, Nyikolaj Ivanovics (Moszkva, 1888. október 9. - Moszkva, 1938. március 25.) szovjet politikus, marxista teoretikus. 1900-től az oroszországi szociáldemokrata párt tagja, kez­dettől a bolsevik frakcióhoz tartozott. 1908-ban a moszkvai pártbizottság tagja, 1909-ben letar­tóztatták. 1911 -ben emigrált, 1917-ig New Yorkban a Novij Mír munkatársa. A bolsevik hatalom­­átvétel után Péterváron a Pravda szerkesztője 1929-ig. A kommunista párt egyik fő ideológusa. 1919-től a Politikai Bizottság póttagja, 1924-től rendes tag. Lenin halála után Sztálin oldalán állt. 1916—1929 között a kommunista internacionálé Végrehajtó Bizottságának elnöke. 1928-ban a pa­rasztgazdaságot védő nyilatkozataival szembe került Sztálinnal. Többszörös önbírálat után 1937. februárjában letartóztatták és koncepciós perben kivégezték. 1988-ban rehabilitálták. 202 Rikov, Alekszej Ivanovics (Szaratov, 1881. február 25. - Moszkva, 1938. március 14.) 1899-től tagja a szociáldemokrata pártnak, 1905-től a bolsevik KB tagja. 1902-től illegalitásban, majd szibériai száműzetésben élt. 1917 februári forradalommal szabadul, a bolsevik hatalomát­vétel után belügyi népbiztos. 1919-1929 között a PB tagja. Sztálin politikai támogatója az un. lenigrádi ellenzék felszámolásában. 1928-tól a Buharin vezette Jobboldali ellenzék” jelentős tagja. 1930-ban nyilvános önkritikát gyakorolt. 1930-1936 között postaügyi népbiztos. 1937 februárjában letartóztatták és kivégezték. 1988-ban rehabilitálták. 203 Tomszkij polgári nevén Mihail Pavlovics Jefimov (Szentpétervár, 1880. október 31. — Bolsevo, 1936. augusztus 23.) gyári munkás, szovjet politikus. 1904-ben lépett be az Oroszor­szági Szociáldemokrata Munkáspártba. Száműzetésben élt Szibérián 1909-től. 1917-ben a feb­ruári forradalom után térhet vissza. Az októberi hatalomátvétel során a szakszervezet fegyveres mozgósításában vett részt. 1918 novembertől a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Ta­nácsának elnöke, 1920-tól a nemzetközi Szakszervezeti Tanács főtitkára. 1919-től KB, 1922-től PB tag. 1922-től az új gazdaságpolitika kérdésiben szembe került Trockijjal és Sztálinnal. Az un. Jobboldali ellenzék tagja lett. 1936-ban az első nagy koncepciós perben többször felmerült a ne­ve, ezért öngyilkos lett. 204 Isaac Deutscher: Sztálin (Budapest, 1990.) p.336-337. 203 Jagoda, Genrih Grigorjevics (Lódz, 1891. — Moszkva, 1938. március 15.) szovjet politi­kus. 1907-tól a bolsevik frakció tagja. 1919-ben a Cseka állományába került, 1920-tói a Cseka adminisztratív vezetője. 1923-1934 között a GPU elnöke. Belügyi népbiztos 1934. július -1936. szeptember. A Kirov gyilkosság egyik megszervezője, a Zinovjev és Kamenyev elleni pe­rek előkészítője. 1936-1937 postaügyi népbiztos. 1937-ben Sztálin parancsára letartóztatták és kivégezték. 206 Kirov polgári nevén Szergej Mironovic Konsztantikov (Urzsum, 1886. március 27. - Le­ningrad, 1934. december 1.) szovjet politikus. 1904-től az orosz Szociáldemokrata párt bolsevik 68

Next

/
Thumbnails
Contents