Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - II. Fejezet. Betekintés a koncepciós perek világába

Mihályné Török Katalin, Bánffy Dénesné Báthory Anna és Imreffi Jánosné Iffju Kata ellen folytatott.190 A korszak kutatói úgy vélik, ez a pert „álcázott birtokszerző fiskális per”191.

Közismert továbbá Carafa Eperjesen működő vésztörvényszékének működése (1687)192-A legújabb kor diktatúrái gyakran alkalmazták a büntetőeljárást, annak eredeti céljától eltérően politikai fegyverként. Az 1789-ben kirobbant francia forradalom - amely a „szabadság - egyenlőség - testvériség” jelszavával az emberi jogok előharcosaként bontott zászlót a kontinensen - a jakobinus diktatúra éveiben áthágva a büntetőeljárás alapelveit, megalkotta az un. gyanús törvényt.193 Az 1793. május 3 1. utáni „második terror” alatt folytak a nagy politikai perek194 Nantesben, Carrier konventbiztos két hónap alatt 3000 embert a Loire vizébe fojtatott (többek között iskolás gyerekeket), s hasonló módon „ítélkezett” Tallien Provance-ben, Barra és Fréron Toulonban.

r

Újból a szovjet modell

A XX. századi diktatúrák ugyancsak „felfedezték”, hogy a büntetőeljárás nemcsak az igazságszolgáltatás eszköze lehet, hanem más, attól független, sőt azzal ellentétes célok megvalósítására is használhatók. Ezek a célok mindenek előtt politikai célkitűzések voltak. Oroszországban az 1917. évi októberi államcsínyt követően a büntetőeljárások tömege a társadalom strukturális átalakítását, a tulajdonviszonyok megváltoztatását, az ideológiai arculat átformálását és nem utolsó sorban a politikai ellenfelek megsemmisítését szolgálta. Míg az 1920-as években a kialakuló monolit hatalom egyetlen szervet, a VCSK-t (és utódszervét a GPU-t) ruházta fel a nyomozás, az elbírálás és a végrehajtás „jogával”.195

190 Szádeczky - Kardos Irma: Báthory Erzsébet igazsága - A koncepció jelei Báthory Erzsébet ügyében (Budapest, 1993.)

191 Nagy László: Erdélyi boszorkányperek (Budapest, 1988.)

192 Vő.: Móman Bálint- Szekfü Gyula: Magyar történet IV. (Budapest, 1935.) p.226. A törvényszék 20 személyt végeztetett ki ártatlanul vagyonuk elkobzása érdekében.

19j Vö. részletesen: Albert Soboul: Précis d’ historie de la Révolucion Francaise (Paris) magyarul: A Francia Forradalom története (Budapest, 1974.) Az 1792-es „első terror” alatt Danton igazságügy-miniszter hallgatólagos jóváhagyásával 1100 foglyot végeztek ki.

194 Többek között Marie-Antoinette október 21-i kivégzése után a 21 girondista (október 31.) madame Roland (november 8.), Bailly (november 10.) halt a vesztőhelyen, összese 177 halálos ítéletet hajtottak végre.

195 Horváth Pál - Kahler Frigyes -Révész T. Mihály - Stipta István - Ziinszky János: Általános Jogtörténet 11. (én.) p 130- 150.

66