Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
ségi - források értékelése ugyan azt a képet tükrözi,181 mint ami a lII/IIl-as anyagból kirajzolódik, csak az utóbbinál a kontúrok sokkal élesebbek. Tény, hogy> ,,a Vatikán és a Kádár-rendszer közötti »megegyezés« nem térítette el a kommunista hatalmat a vallással kapcsolatos stratégiai céljától, s ezzel magyarható. hogy az ifjúsággal való foglalkozás a rendszerváltozásig nem tudta tolerálni a hatalom,”182 És azután... A bolsevizmus alapvető célkitűzését, a hit felszámolását a Kádár-korszak agóniája idején is így ítélte meg az önvizsgálatra hivatott munkabizottság: „Az egyház anakronisztikus politikai és szellemi hatalmának megtörése időszerű és sikeres törekvés volt, mely hozzájárult a magyar társadalom szekularizálásához, az uralkodó vallási ideológia visszaszorításához”.183 Ehhez képest még sem látszott minden rendben lévőnek. Az MSZMP KB 1989. július 28-i ülésén tárgyalt egy anyagot „Állásfoglalás - tervezet: az MSZMP viszonya a valláshoz és az egyházakhoz: javaslat a lelkiismereti és vallásszabadság elveire” címmel184. A dokumentum megítélése szerint: „A Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes egyházpolitikája - mely nem volt mentes feszültségektől, megtorpanásoktól - történelmi mércével mérve s a nemzetközi összehasonlítás tükrében egyaránt sikeresnek bizonyult.” Ez a kétértelmű általánosítás a sikerekről valójában nemcsak az egyházak állami ellenőrzés alá vonását és a lelkiismereti és vallásszabadság súlyos korlátozását nyugtázta (amelyet egyértelműen helyeselt a „Történelmi utunk” idézett része), hanem azt is igyekezett feledtetni, hogy az egyházüldözés évtizedeinek politikáját ugyanazon párt (illetve annak jogelődje) rendelte el és hajtatta végre. Ezért a dokumentum megállapítása: „Megszüntette a vallásos érzületűeket sértő, leegyszerűsítő ateista propaganda vadhajtásait, oldotta a vallásossággal szembeni politikai bizalmatlanságot” nemcsak valótlan, de cinikus kijelentés is. A sértő, leegyszerűsítő ateista propaganda valójában nem szűnt meg az 1960-as évekkel (a „vadhajtások” sem teljes mértékben). Továbbra is figyelték a templomokat a nagyobb ünnepeken (ezt a „feladatot” tanácsi tisztviselőkkel és pedagógusokkal 181 Uo.p.179-183. 183 Vő: Gergely Jenő: 2034-ig titkos a Vatikán pártállammal kötött szerződése in: Magyar Hírlap 1997. július 29. Más kérdés, hogy a Canale dossziéban a teljes anyag megtalálható! 183 Tsz. p.24. 184 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei 2. szerk.: S. Kosztricz Anna, Lakos János, Némethné Vágyi Karola, Soós László, T. Varga György (Budapest, 1993.) 1404-1405. 59
