Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

gi módszerrel hadakozni kevés, itt a harcot már tudományos alapokra kell helyezni. A vallásos filozófusok okosan kihasználják a mi gyengeségeinket, rácsapnak olyan kérdésekre, amikre a dialektikus materializmus nem ad választ és tudományos alapon akarják bizonyítani az ő világnézetük igazát... Növelni kell az ateista propagandát. Nekünk erre megvan a jogunk, szabadságunk... A püspöki kar és az egyházi reakció között helyezkednek el az úgynevezett békepapok... nem volna-e itt az ideje, hogy ezeket a békepapokat észszerűbben benyomjuk a püspöki kar és a jobboldal közé. Szerintem ennek itt volna az ideje, de előbb tisztázni kell, mi a követelmény velük szembe.”

Az MSZMP „atheista - ateista” stratégái a „felvilágosító és nevelő munkát” szorgalmazták. A rendőrség politikai (állambiztonsági) szervei mindezt a gyakorlat újabb letartóztatási hullám elindításával hajtották végre (1961) majd büntetőeljárások sokaságával támadnak a hitoktató és az ifjúsággal foglalkozó papok ellen. (Miközben az állami irányítás alatt álló püspöki kar „híven az 1950- ben aláírt megállapodáshoz, a leghatározottabban ellene van bármilyen államellenes cselekedetnek. Minden egyházi személyt, vagy alkalmazottat, aki államellenes szervezkedésben résztvesz, vagy ilyen tevékenységet támogat, mint a magyar nép ellen vétőt elítél.”168)

A büntetőeljárások mellett persze voltak olyan „puha eszközök is”, mint a vallásos ifjúság egyetemi felvételének adminisztratív meghiúsítása169, vagy az egyházi szertartással eltemetett halottak esetén a hozzátartozónak járó vállalati juttatások megtagadása, sőt az a tilalom is, amely meggátolta, hogy a munkahelyi vezető az egyházi szertartással temetett halottat búcsúztassa170. A hetvenes-nyolcvanas években - bár az eszközök „finomodtak” - az állam célkitűzése mit sem változott.

Amiről az iratok árulkodnak

A megyei rendőrkapitányságok politikai nyomozó osztályai még javában a forradalom leverését követő - a „magyar történelem legvéresebb”171 - politikai megtorlásának előkészítésén dolgoztak,172 amikor az osztályokon belül az egy168 700. sz. A püspöki kar tájékoztatása a papság részére. 1961.

169 Kahler: Joghalál p.240-241. alatt közölt okmányok.

170 E sorok írója 1986-ban búcsúztatta a munkatársak nevében dr. Viszokay Lászlót a Debreceni Megyei Bíróság köztiszteletben álló tanácselnökét, mert a bíróság elnöke nem kapott engedélyt az MSZMP-töl az aktív bíróként meghalt, kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtott római katolikus kolléga búcsúztatására. (K. F.)

171 Gosztonyi Péter: A magyar Golgota (Budapest, 1997.) p.67-92.

172 Vö.: Kahler Frigyes - M. Kiss Sándor: Kinek a Forradalma ? (Piiski - Kortárs, 1997.)

55