Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

mely céltudatosan is ateista, gyakorlati módszereiben vallás és egyházromboló, uralmának a világra való kényszerítését könyörtelenséggel hajtja végre s a sze­líd képmutatástól kezdve leggonoszabb terroreszközöket is hajlandó igénybe venni ”73 (Kiemelések az eredetiben K.F) Úgy vélte: „Egy püspök pedig csak az általa képviselt ügy elárulásával lehetne lekötelezettje a kommunizmusnak.”74. Mindszenty értékrendjében - ezt bízvást feltételezhetjük - a nyolcadik főbűn a megalkuvás volt. „Történelmi tanulmányaim alapján láttam, hogy a megalku­vók mindenkor olajat öntöttek a kereszténység ellenségeitől gyújtott tüzekre. Én mindig azokat értékeltem, akik tudták, hogy» új egyházfalók hengerelnek le ré­gi egyházgyűlölőket, hogy megkezdjék diadalittasan tiszavirág életüket. És az egyház túléli őket és térképeiket. Nem a várak és fegyverek, hanem az idő emészti meg ellenségeit. Ám az egyháznak sohasem alkonyodik«...”75 Ebben a szellemben bírálta Mindszenty az un. koalíciós idők nem kommunis­ta politikusait: „Hiba volt az is, hogy a vezető magyar politikusok legtöbbje csak felületesen, vagy egyáltalán nem ismerte Lenin és Sztálin fontosabb műveit, és az orosz bolsevizmus arcát, tetteit, célkitűzéseit, gyakorlatát. Engem első fogsá­gom emléke állandóan hajtott a bolsevizmus könyörtelen módszereinek elemzé­sére, ideológiájának - amennyire lehet — maradéktalan megismerésére. Nem szűntem meg tüzetesen tanulmányozni Róma eligazításait sem, ugyanakkor el­mélyedtem a materializmus bölcseletében, és tulajdonképpen 1917 óta igyek­szem elolvasni azokat a kritikai - ismertető műveket, amelyeket itthon és kül­földön az orosz forradalom kezdetéről és későbbi étapjairól, terjedéséről felhaj­tani tudtam.”76 A vallásszabadság gyakorlata 1945 után Egy polgári berendezkedésű államban nincs államvallás. Az egyház tagjai önként vállalják az egyházhoz tartozás tényét, s mint az állam egyenlő jogú pol­gárai élnek jogaikkal és teljesítik kötelezettségeiket. A polgári állam ugyanis az alkotmányában elfogadott alapjogok és szabadságok szerint a vallások szabad gyakorlását és az egyházak szabad működését szavatolja, s belső ügyeikbe nem avatkozik. Ilyen módon az állam és az egyház egymással mellérendeltségi kap­csolatban van. /J Emlékirataim p.51. 74 Emlékirataim p.50. 76 Emlékirataim p.51. 76 Emlékirataim p.50-51. 32

Next

/
Thumbnails
Contents