Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
ció, Moszkva céljait szolgálta. Sztálin 1947-ben nyíltan szakított a nyugati szövetségesekkel, majd a KOMINFORM55 alakuló ülésén közölte vazallusaival: „megkell gyorsítani a társadalmi haladást”. A címzettek, közöttük Rákosi Mátyás56 előtt vitán felül állt, hogy a sztálini típusú állami berendezkedés azonnali megteremtése57 * a soron következő feladat, ami egyet jelent a hagyományos magyar államberendezkedés megszüntetésével és az évezredes magyar kereszténység megsemmisítésével. Az AVO 1947. április 11-12-én megtartott országos értekezletén kapta meg a politikai vezetéstől a parancsot az „új demokrácia” megteremtésére. belügyminisztériumának osztályvezetője. 1945—1949 között a Nemzeti Parasztpárt vezető politikusa. 1946-tól egyetemi tanár. A Rákosi adminisztráció alatt kiszorították a közéletből. 1951- től könyvtáros. 1956-ban a Parasztpárt jogutóda a Petőfi Párt képviselője a Nagy Imre kormányban államminiszterként. November 4-e után passzív ellenállásra szólította fel az ország lakosságát. Letartóztatták és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték 1958-ban. 1963-ban amnesztiával szabadult. 1971. évi nyugdíjazásáig a Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. Temetése a Kádár-rendszer elleni tüntetés volt. 55 Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája. 1947. szeptember 22-27-én tartott kongresszuson jött létre a megszűnt KOMINTERN (Kommunista vagy III. Internacionálé) helyett, amely a VII. kongresszusán 1944. május 15-én mondta ki megszűnését. A Sztálin által létrehozott KOM1NFORM tagjai voltak: az albán, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, magyar, román, szovjet, francia, olasz kommunista pártok. A szervezet székhelye Belgrad, majd Bukarest volt. 1956-ban oszlatták fel. 56 Rákosi Mátyás [Rosenfeld Mátyás] (Ada, 1892. március 9. - Gorkij, Szovjetunió, 1971. február 5.) külkereskedő, kommunista politikus. A Keleti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után (1912) ösztöndíjas Hamburgban, majd Londonba utazott. Az első világháborúban zászlósként szolgált, 1915-ben orosz fogságba esett Csitában bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba, majd 1918-ban Pétervárra került és innen utazott 1918 májusában Szabadkára. 1918 november végén csatlakozik a Kommunisták Magyarországi Pártjához és a párt vidéki titkára lett. 1919-ben a magyar kommün alatt népbiztos, áprilistól a fronton Kárpátalja teljhatalmú megbízottja, júniusban a Vörös Őrség parancsnoka. 1925. szeptemberében Budapesten elfogták, majd 8 és fél év börtönre ítélték. 1935-ben a második Rákosi-perben a kommün alatt betöltött szerepéért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Fogolycsere keretében a Szovjetunióba távozott, ahol a Kommunista Internacionálé tisztségviselője lett. 1944. decemberében tért vissza Magyarországra. 1945-1956 között a MKP (MDP) PB tagja, főtitkár, első titkár. 1945. február 24. - 1956. július 18. között miniszterelnök-helyettes és államminiszter, 1952. augusztus 25. - 1953. július 4-ig kormányfő. Vezetésével a szovjet érdekek maradék nélküli kiszolgálásával véres diktatúrát valósított meg Magyarországon. 1956. júliusi ülésén az MDP KV leváltotta elsőtitkári posztjáról. Ez után a Szovjetunióba emigrált és nem térhetett többé vissza Magyarországra. 57 Korábban a KOMINTERN az egyes kommunista pártok önálló cselekvéséről határozott és nem tartotta időszerűnek a proletárdiktatúra megvalósítását. 28
