Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
megjelent a „reakcióról” írott cikkének50 választ kaphatott arra, hogy kik kerülnek a közeljövő üldözöttéinek véget nem érő listáira. „Reakciós az, aki antikommunista. ” Más szavakkal: ellenség mindenki, aki nem kommunista, avagy nem támogatja a kommunista párt politikáját. így egy csapásra milliókra tágult az ellenség köre csaknem az egész társadalom. Körvonalazódott tehát a „bűnös nemzet” elleni büntetőhadjárat ideológiája. Az első számú közellenség így a katolikus egyház lett. A hercegprímás, mint a magyar katolikus egyház feje, rendkívül rövid idő alatt egy sajátos konfrontációs rendszer középpontjába került. Nemcsak a kommunistákkal ütközött össze, de azokkal a nem kommunista politikusok egy részével is, akik politikai megfontolásból nem vállaltak konfrontációt a kommunistákkal. A prímás tehát anélkül, hogy gy akorlatilag politizált volna, politikailag légüres térbe került. Ez a helyzet a későbbiekben elősegítette izolálódását. A feltett kérdést tehát úgy is lehet vizsgálni, hogy a „makacs” főpap került szembe a politikai hatalommal, de lehet úgy is - s a történelmi tényeknek ez felel meg egy adott politikai helyzetben a katolikus egyház feje a keresztény etika alapján került szembe különböző minőségi fokon a diktatórikus és a demokratikus politikai tényezőkkel. Úgy véljük a Mindszenty-kérdés itt túl mutat önmagán. A lényeg ugyanis a magyarországi katolikus egyház első szolgájának etikai alapzatit küzdelme a diktatúrával. Mindszenty József végül is úgy politizált, hogy klasszikus értelemben nem politizált, hanem egy erkölcsi világképet védett. Küzdelme egyrészt így válik konkréttá, és így válik általános értelemben példa értékűvé. A diktatúra megteremtését egyelőre időszerűtlennek tartó sztálini utasítás azonban nem jelentette azt, hogy a Rákosi Mátyás vezette MKP ne folytassa teljes erővel a „párt öklének" nevezett Államvédelmi Osztály (majd Államvédelmi I latóság) - a hírhedt A VO. A VH - kiépítését és a civil társadalom elleni mindenirányú hadviselést.51 Az ún. népbíróságok felállítása52 valamint az internálások rendszere5-’ okán Bibá István54 „A Magyar demokrácia válsága" című tanulmányában már 1945- ben jelezte, hogy kibontakozóban van a terror. A rendkívüli hatalom-koncentrá50 1946. július 22. 5' A belharcokról bővebben nem szólunk. A 474 „munkásmozgalmi” elítélt számszerűen is elenyészik a több mint 400 000 elítélt, vagy internált ártatlan magyar állampolgárhoz képest. 52 81/1945. sz. ME. rendelet, később részletezzük. 55 Hatályba léptette az Ideiglenes Kormány a 4352/1920., 30325/1920. BM„ továbbá a 8130/1939. ME. és 760/1939. BM. rendeletet. 5^ Bibó István (1911-1979) jogfilozófus, politikai - történeti író. A jogi diploma megszerzése után 1934-1938 között bírósági jegyző, majd az igazságügyi-minisztériumban előadó. 1940-től Szegeden a jogfilozófia magántanára. 1944-ben - az üldözött zsidók bújtatása miatt is - a nyilasok letartóztatták, szabadult, majd illegalitásban élt. 1945. februárjától az ideiglenes kormány 27
