Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

tek a templomi kórusokban. A papok mind rovarok voltak, de még inkább „a szerzetesek és az apácák”.

A vallásüldözés fontos eleme a hitoktatás adminisztratív korlátozása, a vallásgyakorlás templomfalak közé szorítása, a vallásos emberek zaklatása, állásuk elvesztése, gyermekeik boldogulásának meghiúsítása. Erre ugyancsak megvolt a megfelelő szovjet minta. A végletekig felfokozott ateista propaganda vezetői Szovjet-Oroszországban Jaroszlavszkij22 és Boncs-Brujevics23 volt. 1922-ben megjelent a Bezbozsnyik (Ateista) c. folyóirat és 1925-ben összehívták a „Harcos ateisták első kongresszusát”. A termelő üzemek munkásait ateista tanfolyamokon való részvételre kényszerítették. 1928-ban megkezdte működését az ateista egyetem. A propaganda nyomása mellett az állami erőszak tovább működött: „Azonban a vallás gyökeres kiirtása országunkban, mely a húszas és harmincas évek folyamán a GPU22 * 24 - NKVD25 legfontosabb céljai közé tartozott csak maguknak a pravoszláv hívőknek tömeges letartóztatásával volt elérhető. S a gyermek vallásos nevelését s 20-as években az 58:10 paragrafus alapján ítélték meg azaz, mint ellenforradalmi agitációt. Igaz a törvényszéken még egyszer

lehetőséget adtak a vallás megtagadására.”26

A fékeveszett vallásellenes gyűlölet gyökereit keresve minden bizonnyal Nyikolaj Bergyajevnek27 kell igazat adnunk: „Lehetetlen a kommunizmust megérteni, ha csak mint társadalmi vagy gazdasági rendszert nézzük. A vallásellenes propaganda szenvedélyességét és a Szovjet-Oroszországban végrehajtott vallásüldözést csak akkor érthetjük meg, ha a kommunizmusban valamiféle vallást ismerünk fel, amely le akarja váltani a kereszténységet. Csak egy vallás - nem pedig egy gazdasági vagy politikai tan - állítja magáról, hogy birtokában van az

22 Jaroszlavszkij, Jenieljan Mihajlovics (1878-1943) történész, bolsevik politikus, propagandista, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. Az ateista propaganda felelőse. Fontosabb írásai: Lenin, a kommunizmus és a vallás; Uő: A kommunizmus és a vallás (Budapest, 1959.) Uő: Hogyan születnek, élnek és halnak meg az istenek (Budapest, 1960.)

2j Bones Brujevics, Vlagyimir Dimitrijevics (1873-1955) irodalmár, történész, etnográfus, bolsevik politikus. Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel után a Népbiztosok Tanácsa ügyintézöségének vezetője, Lenin munkatársa. Az ateista propaganda egyik felelőse. 1930-tól az Állami Irodalmi Múzeum, majd 1946-tól a Vallástörténeti Múzeum vezetője.

24 GPU ill. OGPU: Objegyinemmoje Gasszudarsztvennoje Politicseszkoje Upravlenie

(1922-1934) - Állambiztonsági Politikai Igazgatóság.

26 NKVD -Narodnij Komisszárját Vnutrennyih gyei (1934-től) Belügyi Népbiztosság Különleges Osztály.

26 Szolzsenyicin. Uo.

Bergyajev, Nyikolaj Alexandrovics (1874-1948) orosz filozófus. Filozófiai pályáját mint marxista kezdte, de egy idő múlva az istenkeresők csoportjához csatlakozott. 1922-ben ezért emigrálni volt kénytelen, Párizsban telepedett le. A későbbiekben a francia idealista, majd egzisztencialista filozófiával állt szoros kapcsolatban.

20