Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

Az orosz föld dekrisztianizálása

A közelmúlt marxista történetírása17 18 az oroszországi bolsevik hatalomátvételt követő, egyházzal kapcsolatos intézkedéseit értékelve megállapította, hogy „a forradalomig az egyház az államgépezet részét képezte. A szovjet kormány 1918. január 20-án kelt rendelete elválasztotta az egyházat az államtól, s az iskolát az egyháztól.”18

Mi történt a valóságban? A marxizmus elméletén alapuló vallástalanító gyakorlat először az orosz ortodox keresztényekre csapott le. Szolzsenyicin19 fogalmazta meg a tragédiát20 - aki a „lelkiismereti szabadságnak” szovjet módra történő érvényszerzését maga is megélte: „S bár Lenin 1917 végén a »szigorú forradalmi rend« megalapozása céljából a részegesek, huligánok, ellenforradalmárok és egyéb személyek anarchista kísérleteinek könyörtelen elnyomását” követelte ... ugyanő tágabb megfogalmazását is adta a feladatnak: »Hogy szervezzük mega versenyt?« c. cikkében (1918. január 7-10.) V. I. Lenin, mint egyetlen közös nagy célt hirdette meg »orosz föld megtisztíttatása minden kártékony rovartól« . Hogy kik estek bele a rovaroknak ebbe a széles osztályába, azt ma már nem lehet tökéletesen kinyomozni. Rovarok voltak természetesen a zemsztvo21-tagok... Csupa rovar ült az egyházközségi tanácsokban, rovarok énekel17 Vö: Dolmányos István: A Szovjetunió története II. 1917-1966. Egységes egyetemi jegyzet Budapest, 1986.

18 Uo. p.73, majd a „kultúrforradalom” kibontakozását taglalja, amely a gyakorlatban a kultúra jelentős részének megsemmisítését, s a társadalomtudományoknak propagandává züllesztését is jelentette.

10 Szolzsenyicin, Alekszandr Iszajevics (Kiszlovadszk, Oroszország, 1918. december 11.) Rosztovban matematika - fizika szakos tanári, Moszkvában történelem - filozófia - irodalom szakos oklevelet szerzett. Matematika tanárként dolgozott, amikor 1941-ben behívták katonának. 1945-ben ellenforradalmi tevékenység vádjával 8 évi szabadságvesztésre ítélték, amelyet több börtönben és kényszermunkatáborban töltött. 1953-ban szabadult, Kazahsztánban kényszerlakhelyen lakott. 1956-ban rehabilitálták, így 1957-től ismét matematika tanár lehetett. Hruscsov engedélyével megjelent a büntetőtáborokat bemutató Iván Gyenyiszovics c. nagysikerű műve. A változott politikai viszonyok között ismét ellenségként kezelték, megfigyelés alá helyezték. Műveit Nyugat Európába csempészik, így a GULAG szigetcsoport c. szociográfus írását. [GULAG - orosz rövidítés: - Glavnoje upravlényije lagerej - Lágerek Főigazgatósága] 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kap, amelyet nem vehet át. 1973-ban letartóztatták, megfosztották állampolgárságától - hazaárulás címén - és kitoloncolják a Szovjetunióból. Zürichben, majd az USA-ban él. 1989-ben az írószövetség visszavonta elmarasztaló határozatát, 1990-ben visszakapta orosz állampolgárságát. 1994-ben visszatért hazájába.

20 Alekszandr Szolzsenyicin: A GULAG Szigetvilág 1918-1956. (Budapest, 1993.) II. Fejezet Csatorna- és lefolyórendszerünk története c. fejezetben. (Kiemelések tőlem: K. F.)

21 zemsztvo: választott önkormányzati testület Oroszországban 1864 - 1917 között.

19