Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

1845-ben éles támadást intézett a polgári rend s ezen belül a vallás, az erkölcs, a családi élet ellen.

F. Engels: Anti - Dühringjében14 a vallás állami betiltását követelő Dühring nézeteinek bírálata során fejtette ki a vallással kapcsolatos nézeteit. Eszerint mindenféle vallás azoknak a külső hatalmaknak a fantasztikus visszatükröződése az emberek fejében, a társadalom az összes termelési eszközök birtokba vételével valamennyi tagját felszabadítja s akkor tűnik el az utolsó idegen hatalom, amely még visszatükröződik a vallásban,,, eltűnik maga a vallási visszatükröződés, abból az egyszerű okból, mert akkor már nincs többé mit visszatükröznie. ” (Kiemelés tőlem: K. F.)

V. I. Lenin úgy vélekedett, hogy a legújabb korban a vallás gyökerét a tőke vak hatalmától való félelem alkotja. Lenin szerint: fel kell lépni azon revizionista nézetekkel szemben, hogy a vallás az ember magánügye. Nem magánügy azonban a vallás a párthoz tartozás szempontjából! Lenin az ateista propagandát az osztályharc részének tekinti, s eszközeit az osztályharc mindenkori érdekeinek rendeli alá. Lenin a vallás ,, megszűnését” soha sem bízta ,,spontán folyamatokra", netán a véletlenre, s különösen nem a távoli jövőre.

Lényeges tárgyunk szempontjából az az álláspont, amelyet Lenin az erkölcsről vallott: „Tagadunk minden olyan erkölcsöt, amelyet embereken, osztályokon kívül álló fogalomból vezetnek le......Erkölcsünket a proletariátus osztályharcának érdekeiből vezetjük le, ...számunkra az erkölcs a proletár osztályharc érdekeinek van alárendelve. ...Erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló társadalom elpusztítását és valamennyi dolgozó egyesülését, a kommunisták új társadalmát megteremtő proletariátus körül.”15

A keresztény teológiában elfogadott erkölcs fogalomra ezzel szemben: „az ember helyes Istennek tetsző cselekvéséről szóló tanítás, mely Isten kinyilatkoztatásán alapul”16. Az erkölcsről vallott két felfogás közötti különbség aligha igényel magyarázatot.

A jogról vallott nézetek lényegileg azonosak az erkölcsről vallottakkal. * 18

'4 Friedrich Engels: Anti - Dühring, Dühring úr forradalmasítja a tudományt Budapest, 1963. p.310.

'5 Vlagyimir Iljics Lenin: Összes müvei 31. kötet p.94. (Komszomol 111. kongresszusán elmondott beszéd) Vö. még: p. 298.

'6 Karl Rahner - Herbert Vorgrimler (Kuno Füssel): Teológiai kisszótár. Budapest, 1980. p. 182.

18