Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

badságát a kommunista politika nem tagadta, csupán a papság reakciós, illegális, állam ellenes tevékenysége ellen lépett fel.

Az 1989-ben a Németh-kormány által létrehozott Történész - Jogász Vegyesbizottság jelentéseiből12 azonban már egy egészen más kép bontakozik ki: a magyar társadalom „lefejezésének”, és szétzúzásának véres képsorai, amelyek az ország végleges alávetését és társadalmának bolsevik elvek szerinti berendezését célozták. Mindez a koalíciós kormányzat leple alatt, a megszálló szovjet hadsereg nyílt fegyveres támogatását élvező Magyar Kommunista Párt (MKP) irányításával kezdődött, s a koalíció brutális felszámolásával, a társadalmi ellenállás megtörésével folytatódott, s a nyílt bolsevik diktatúrával végződött.

Néhány szó a megszállók ideológiájáról

— A francia gyökerek — a dekrisztianizáció

Mielőtt röviden áttekintenénk azt a folyamatot, amelyben érzékeltetni kívánjuk, mennyire mást jelentett Magyarországra nézve a szovjet katonai jelenlét, mint a nyugati szövetségesek katonai megszállása az általuk elfoglalt országokban. szót kell ejtenünk a Szovjetuniót vezérlő ideológiai dogmákról. A Sztálin nevével fémjelzett diktatúra meghatározó eszméje a harcos ateizmus, a magántulajdon erőszakos megszüntetése, az egyén minden jogának alávetése, a társadalom legteljesebb leigázása. Mindez az osztályharc ideológiájának jegyében, szemben mindazzal, amit a keresztény erkölcs az emberi együttélésről és a felebaráti szeretet kötelező megtartásáról tanít.

A Kormánybizottságot a Minisztertanács 3063/1989. számú határozatával jogászokból és történészekből hozta létre. A jogász albizottság tagja volt Kahler Frigyes. A Kormánybizottság feladatát képezte az 1945-1962. közötti időszak történetének feltárása, ezen belül a jogász albizottság a koncepciós perek vizsgálatán túl elvégezte a korszak jogalkotásának kritikáját is. Vö.: Kahler: Joghalál Magyarországon 1945 - 1989. Budapest, 1993. p. 139-208. Zinner Tibor - Szakács Sándor: A háború „megváltozott természete” - Adatok és adalékok, tények és összefüggések 1944-1948 Budapest, 1997. A történész albizottság (vezetője: Zinner Tibor) jelentése. Szerzők: Balogh Margit, Botos János, Habuda Miklós, Izsák Lajos, Markó György, Svéd László, Szomszéd Imre, Vértes Róbert, Szakács Sándor, Zinner Tibor: Törvénytelen szocializmus, szerk.: Révai Valéria Budapest, 1991. (a továbbiakban: TSz) A jogász albizottság (vezetője: prof. Földvári József) jelentése: Az 1945-1962 között, koncepciós elemeket tartalmazó büntető ügyek felülvizsgálatára létrehozott bizottság jogász albizottságának jelentése. Budapest, én. (továbbiakban: Jelentés). A korszaknak jórészt az üldözöttek visszaemlékezéseit tartalmazó kötetek közül kiemeljük: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon. 1945-1956. (Budapest, 1990.), Hódoltságban, szerk.: Kiss Dénes (Budapest, 1992.)

16