Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

I. Fejezet

Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

A vallás szabad gyakorlásának kommunista értelmezése; elmélet és gyakorlat

„Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa” olvassuk Jézus nyolc boldogságról szóló tanítását szent Máté evangéliumának elején8. S nem sokkal később János a Jelenések könyvében nagy seregről szól. Már idéztük az előszóban: „Ezek azok, akik a nagy szorongatásból jöttek és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében”9. Súlyos szavak ezek, az ószövetségi próféciák10 kemény mondatával jelzik azt a megszámlálhatatlan áldozatot, amelyet el fognak szenvedni a történelem folyamán azok, akik magukat az egy Isten hite mellett kötelezték el.

Alig hihető, hogy Magyarországon még 1989 húsvétján is jelentést készítettek az ÁEH11 ügynökei azokról az állami alkalmazottakról - különösen a pedagógusokról - akik megjelentek a húsvéti istentiszteleteken. Igaz ekkor már tehetetlen volt a hatalom, néhány évvel korábban azonban az alkotmányban biztosított vallásszabadság gyakorlása állásvesztést vont maga után, sőt a „vétkes” gyermekeinek jövőjét is kockáztatta.

Miként kezdődött a háború utáni időszak nagy vallásüldözése és miként alakultak a viszonyok a szabadság pillanata - 1956 októbere - után? Mit mondanak mindezekről a források?

Az utóbbi évtizedek hivatalos (marxista) történetírása az újjáépítés és a „népi demokratikus forradalom” korszakaként jellemezte az 1945-1949 közötti éveket akként, mintha a történések a magyar történelem szerves - szükségszerü - fejlődésének produktumai lennének. Ezen belül mindazt, ami a vallás ügyében történt jórészt elhallgatják, vagy a fejlődés velejárójának, a reakciós erők vereségének tekintik. Sokáig hangoztatott hivatalos álláspontjuk szerint a vallás sza8 Mt5,! v

9 J e 17,14

10 Dán 12,1, Ter49,11

11 Állami Egyházügyi Hivatal. Az 1951. május 18-án elfogadott 1951. évi l.tc. végrehajtása tárgyában kiadott minisztertanácsi rendelet az ÁEH elsődleges céljául a vallási felekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtását jelölte meg. Az ÁEH jelentősen csökkentette a püspökök egyházkormányzati jogkörét, és lehetőséget adott arra, hogy a fontosabb egyházi állásokat az államhatalmat kiszolgáló békepapokkai töltsék be. 1989. június 30-án az ÁEH jogutód nélkül megszűnt.

15