Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek

katú, kisportolt fiatal férfi védekezése egy 17 éves ittas fiatalember „bicskás” támadásával szemben. Ezt a támadást a sértett akár a bicska elvételével el tud­ta volna hárítani. Miért kellett megfogni a késpengét? Ez a tény nem volt kikerülhető, a sértett jellegzetes sérülései miatt. Egy ilyen rövid - 10 cm pengehosszúságú - zsebkés esetén a magas termetű, erős sértett igen könnyen meg tudja fogni a vádlott kést tartó kezét és kicsavarja a kezéből a bicskát. A penge többszöri megragadása olyan kétségbeesett védekezésre utal, amikor a sértet mozgásában erősen korlá­tozott, vagyis valaki lefogja, vagy több támadó ellen kell védekezni. Valójában az egész történet feltételezés, amelyet semmilyen objektív bizonyíték nem támaszt alá. Ilyen lehetett volna pl. a sértett télikabátján fellelhető szúrások leí­rása. Annak megválaszolása sem mellékes, hogy miként vágták le a burzát a sértett nyakáról, s most már végkép nem esik szó a sértett testének vonszolásáról sem (aminek, mint fentebb láttuk a Legfelsőbb Bíróság nagy jelentőséget tulajdonított). Ugyan csak magyarázatra szorult a „nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törése”. Ezt az ítélet a kézzel való „hajtogatással” megoldottnak vél­te. Csakhogy: a boncolási leletben egy szót sem találunk a fojtogatás szükség­szerűen keletkező felszíni nyomairól, amelyek a kézzel való hajtogatásnál jelen kell, hogy legyenek. Ezeket az ujjhegyek okozta hematomákat jól fel lehet is­merni, s mert ezek olyan nyomok, amelyeknek leírása nem mellőzhető, így meg­létük esetében szerepelnének a boncjegyzőkönyvet idéző korábbi ítéletekben. A bírói gyakorlatban - ez jól ismert jelenség - a hasonló - hajtogatási nyom nél­küli gégeporc, nyelvcsont - töréses sérülések úgy keletkeznek, hogy a sértett nyakára rálépnek 426 Kísértetiesen hasonló sérülést ír le a híres Tóth Ilona - perben az ítélet.427 Itt a tényállás szerint Gönczi Ferenc vádlott „két lábbal Kollár István torkára állt.”428 Aligha lehetett ez másként Brenner János esetében. Figyelemmel a rendkívül brutális elkövetés egyéb jegyeire alappal lehet kö­vetkeztetni arra, hogy az elkövetők egyike rálépett a sértett nyakára, s ettől ke­letkeztek a sérülések. Az már egy másik kérdés: egy befejezett emberölési ügyben miként lehet eljárni igazságügyi orvos szakértő bevonása és az elkövetés részleteinek tisztázása nélkül. Mi támasztja alá a kézzel való hajtogatást? Nos, semmi! 426 Vö. részletesen: Buris László: Az igazságügyi orvostan kézikönyve (Medicina, Budapest, 1991.) p.227-230; 235-238 és a vonatkozó ábrák: 131, 132, 133; 136, 137, 138. 427 Fővárosi Bíróság B.VII. 164/1857/46 (1957. április 8.) Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Ta­nács Nbf.III.5019/1957/96 (1957. június 20). Jelenleg Fővárosi Levéltárban. 428 Az ítélet felülvizsgálatára indított perújítási nyomozásban prof. Buris László szakvélemé­nye szól a sértett nyakán keletkezett sérülésekről a boncjegyzőkönyv alapján. 127

Next

/
Thumbnails
Contents