Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek

katú, kisportolt fiatal férfi védekezése egy 17 éves ittas fiatalember „bicskás” támadásával szemben. Ezt a támadást a sértett akár a bicska elvételével el tudta volna hárítani.

Miért kellett megfogni a késpengét? Ez a tény nem volt kikerülhető, a sértett jellegzetes sérülései miatt. Egy ilyen rövid - 10 cm pengehosszúságú - zsebkés esetén a magas termetű, erős sértett igen könnyen meg tudja fogni a vádlott kést tartó kezét és kicsavarja a kezéből a bicskát. A penge többszöri megragadása olyan kétségbeesett védekezésre utal, amikor a sértet mozgásában erősen korlátozott, vagyis valaki lefogja, vagy több támadó ellen kell védekezni.

Valójában az egész történet feltételezés, amelyet semmilyen objektív bizonyíték nem támaszt alá. Ilyen lehetett volna pl. a sértett télikabátján fellelhető szúrások leírása. Annak megválaszolása sem mellékes, hogy miként vágták le a burzát a sértett nyakáról, s most már végkép nem esik szó a sértett testének vonszolásáról sem (aminek, mint fentebb láttuk a Legfelsőbb Bíróság nagy jelentőséget tulajdonított).

Ugyan csak magyarázatra szorult a „nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törése”. Ezt az ítélet a kézzel való „hajtogatással” megoldottnak vélte. Csakhogy: a boncolási leletben egy szót sem találunk a fojtogatás szükségszerűen keletkező felszíni nyomairól, amelyek a kézzel való hajtogatásnál jelen kell, hogy legyenek. Ezeket az ujjhegyek okozta hematomákat jól fel lehet ismerni, s mert ezek olyan nyomok, amelyeknek leírása nem mellőzhető, így meglétük esetében szerepelnének a boncjegyzőkönyvet idéző korábbi ítéletekben. A bírói gyakorlatban - ez jól ismert jelenség - a hasonló - hajtogatási nyom nélküli gégeporc, nyelvcsont - töréses sérülések úgy keletkeznek, hogy a sértett nyakára rálépnek 426

Kísértetiesen hasonló sérülést ír le a híres Tóth Ilona - perben az ítélet.427 Itt a tényállás szerint Gönczi Ferenc vádlott „két lábbal Kollár István torkára állt.”428

Aligha lehetett ez másként Brenner János esetében.

Figyelemmel a rendkívül brutális elkövetés egyéb jegyeire alappal lehet következtetni arra, hogy az elkövetők egyike rálépett a sértett nyakára, s ettől keletkeztek a sérülések.

Az már egy másik kérdés: egy befejezett emberölési ügyben miként lehet eljárni igazságügyi orvos szakértő bevonása és az elkövetés részleteinek tisztázása nélkül.

Mi támasztja alá a kézzel való hajtogatást? Nos, semmi!

426 Vö. részletesen: Buris László: Az igazságügyi orvostan kézikönyve (Medicina, Budapest, 1991.) p.227-230; 235-238 és a vonatkozó ábrák: 131, 132, 133; 136, 137, 138.

427 Fővárosi Bíróság B.VII. 164/1857/46 (1957. április 8.) Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanács Nbf.III.5019/1957/96 (1957. június 20). Jelenleg Fővárosi Levéltárban.

428 Az ítélet felülvizsgálatára indított perújítási nyomozásban prof. Buris László szakvéleménye szól a sértett nyakán keletkezett sérülésekről a boncjegyzőkönyv alapján.

127