Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

Bevezető

Ilyen korszakban lépett a papi pályára Brenner János3, aki középiskolai tanulmányai után a ciszterci rend zirci rendházába kérte felvételét 1950. augusztus 8- án és augusztus 19-én be is öltözött. Brenner Jánosnak - szerzetesi néven Anasztáz - azonban 1950. október 15-én el kellett hagyni Zircet, mert az állam a szerzetesrendeket feloszlatta. Szerzetesi fogadalmát nem újíthatta meg, elhatározta, hogy világi pap lesz. 1952. szeptember 13-án vették fel a szombathelyi szemináriumba, majd Kovács Sándor megyéspüspök 1955. június 19-én áldozópappá szentelte. Újmiséjét június 26-án mutatta be. Jelmondata - „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.”4 - a nehéz időkben a rendíthetetlen hit kifejezése volt, abban az időben, amikor oly sokan fordultak el - erőszak, zsarolás, vagy karrierjük érdeke miatt - a hittől.

1955. augusztus 17-én főpásztora Rábakethelyre nevezte ki káplánnak dr. Kozma Ferenc5 tb. esperes-plébános mellé. Itt kezdte meg és fejezte be - 1957. december 15-én - rövid szolgálatát.

Brenner János földi pályájának véget vetett azon az éjszakán - máig tisztázatlanok a részletek - 32 késszúrás.

Mi történt és miért? Valóban egyszerű rablógyilkosság történt, vagy valamilyen személyes bosszú, mint azt az 1957 után keletkezett pártbizottsági, AEH és bűnügyi iratok - amelyekre tételesen vissza fogunk térni - láttatni akarják? Vagy az istentelen hatalomnak volt útjában a buzgó fiatal pap, akitől - kihasználva a forradalom leverését követő helyzetet - így akart megszabadulni a mindent uralni vágyó kommunista vezetés, mint ahogy Szántó Konrád, - tudós ferences - leírta6?

Ahhoz, hogy megértsük valójában mi történt először a korszak lényegét kell megvilágítani a történeti források segítségével.

Ezt követően - mert a bűnügyi - bírói eljárások megértése korántsem azonos a periratok, ítéletek tartalmának megértésével - el kell mélyedni a koncepciós

r

3 Életrajzát és a gyilkossággal kapcsolatos kutatásaikat vő.: Császár István és Soós Viktor Attila: Magyar Tarzícius - Brenner János élete és vértanúsága 1931-1957 hn. 2003. p. 1-292. (A további hivatkozás: Császár - Soós)

Vö. még: irodalmi feldolgozásban: Kocsis L. Mihály: Első nap az örökkévalóságban Korkollázs pogányok idején Kairosz Kiadó, Budapest, 2004. p. 1-422.

4 Róni. 8,28

5 Koznia Ferenc (1902- 1975) 1925-ben szentelték pappá. Filozófiai doktor. 1930-ban Franciaországba küldték az ott élő magyarok lelki gondozására. A szombathelyi papnevelő intézetbe 1940-ben került, ahol 1945-ig spirituális volt. 1945-től 1959-ig Rábakethelyen, utána haláláig Oszkón volt plébános.

6 Szántó Konrád: A meggyilkolt Katolikus papok kálváriája. Mécses kiadó, Budapest, 1991. p.81-83. és Uő.: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. Szent Maximilian kiadó, Miskolc, 1992. p.166-168 (továbbiakban: Szántó: 1956)

10