Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig
metriája és infravörös asztrofotográfia vonatkozásában indult be. Ezt néhány kisebb, de korszerű műszer, jelentűs könyvtárfejlesztés és külföldi folyóiratok beszerzése támogatták. Hamarosan felmerült azonban sok egyéb probléma, ezért nem érdektelen - a történet fonalát követve - ezek felsorolása az alábbiakban. Elűször is, a belvárosban lokalizált intézmény minden tekintetben alkalmatlannak bizonyult a működési helyének kiválasztásában: a város fényei, valamint az egyre fokozódó légszennyeződés (por és korom) szinte teljesen lehetetlenné tették az eredményes megfigyelések végzését, ma talán így is mondhatnánk, hogy az asztroklíma igen kedveződen volt. Az eszközeiben, felszerelésében egyre gyarapodó obszervatórium nyomasztó zsúfoltságban volt, mert a rendelkezésére álló terület egyeüen szobából, egy közbenső padlástérből és a kupolából állt mindössze; a kupolából úgy kellett „kimászni” az életveszélyesnek nyilvánított rozoga fából épült megfigyelő teraszra, mely a tetőgerinc fölé épült három emelet magasságban annak érdekében, hogy a műhold megfigyelés elvégezhető legyen egyáltalában. Az iskola, a már vázolt ellenzéki politikája miatt egyetlen négyzetméter területet sem volt hajlandó átengedni a csillagdának. Hogy ez mennyire így volt, csak azzal a példával kell illusztrálni a viszonyokat, hogy mivel az igazgatói iroda cserépkályhájának huzata nem volt megfelelő a csillagvizsgáló kupolája miatt, ezért a kupolától két méternyire egy kéménymagasítást készíttetett, pontosan a legértékesebb déli irányban (a meridiánban), mely a kupola csúcsa fölé emelkedett! A vázolt nyomasztó helyzetből 1960 óta több kitörési kísérlet történt. A próbálkozások végül 1965 decemberében vezettek sikerre. Ekkor Vas Megye Tanácsának határozatával és hathatós anyagi támogatásával megvételre került az obszervatórium elhelyezésének céljából Gothard Sándor örökösétől a herényi ún. kis Gothard-kúria. 1966. január 1-jétől az egész intézmény átkerült a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságához. Ez az intézkedés új irányt szabott minden olyan tevékenységnek, mely meghatározta a további jövőt. A múzeumi igazgatás eleinte igen gyümölcsözőnek bizonyult, a fúziónak az obszervatórium igen gazdag műszaki emlékgyűjteménye adott létalapot. 1966 őszén kezdődött el, és 1967 nyarán készült el az új herényi telephelyen egy igen korszerű, és művészi tervezésű épület, melyben a műholdmegfigyelő állomás kapott helyet. A kivitelezés költségeihez az MTA is hozzájárult. A hozzávetőleg 1840 körül épült klasszicizáló-rusztikus Gothard-kúria elég nagy volt ugyan ahhoz, hogy a korábbi elhelyezésben kialakult nyomasztó zsúfoltság enyhüljön, de sajnos ebben akkor még két lakás is volt, csak egyharmada volt használatba vehető. Abban az időben ez a tény nem kis nehézségekbe ütközött, hogy a lakásokat felszabadítsuk. Ez végre 1971/72-ben sikerült, amikor is újabb beru60
