Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig
házás keretében felépült a jelenlegi 6 m átmérőjű új csillagvizsgáló kupola, egy gondnoki lakás, valamint egy melléképület. Az akkor már kb. 130 éves épület pedig teljes felújításon esett át, az ingatlanhoz, melyhez egy 5700 m2-es parkosított terület is tartozik, ebben épült fel a kupola és az említett megfigyelő állomás is, talán csak 400 m-re esik a régi Gothard kastélytól. Gyakorlatilag tehát az obszervatórium az eredeti „történeti” környezetébe került vissza. A régi, de felújított épületben kezdetben gyakorlatilag minden elfért, ami akkor megvolt a felszerelés tekintetében, de új eszközökkel és főként bútorokkal kiegészítve. Menetközben személyi fejlesztések is történtek, már hat főhivatású és három mellékfoglalkozású dolgozott az obszervatóriumban, közöttük két csillagász. A felújított épületben 2 laboratórium, 2 könyvtárszoba, 4 iroda, 1 műhely és 1 vendégkutatói szoba fért el, valamint az 1973-ban megnyitott Gothard Emlékmúzeum, mely az országos Múzeumi Hálózatban az 1809. sz. „bélyegzős” állandó kiállítóhellyé vált. Ebben a múzeumban került elhelyezésre konzerváltan és restauráltan szinte minden megmaradt műszaki emlék, beleértve a Gothard-féle Browning teleszkópot is. A múzeumi igazgatás ideje alatt soha eddig nem remélt fejlődést élvezett az obszervatórium. Az említett újabb beruházások során nemcsak az új épületek épültek fel, melyeket anyagilag Vas Megye Tanácsa és az OMFB támogatott, hanem egyéb jelentős fejlődés is történt. Az intenzív könyv-, folyóirat- és műszerbeszerzés mellett feltétlenül meg kell említeni egy 1972-ben üzembehelyezett univerzális, kelet-német gyártmányú, második generációs számítógépet is. Bár ez a gép azóta régen múzeumi tárggyá vált, de abban az időben, Vas megyében ez volt az első ilyen berendezés. Tudományos munka terén folytatódott egészen 1974-ig a mesterséges holdak megfigyelése, de most már nem pozíciós csillagászati igénnyel, hanem egy házi tervezésű félautomata teleszkóppal azoknak fotoelektromos fotometriája volt a fő téma, elsőként a keleteurópai országokban. Amikor ez a témakör lekerült a napirendről (KGST utasításra), az obszervatóriumban a meglévő kapacitás kihasználásával elkezdődött az éjszakai égbolt fényességének vizsgálata, három színtartományban. A legnagyobb problémát mégis az okozta ez időszakban, hogy nem sikerült - minden erőfeszítés ellenére sem - a kupolába egy alkalmas teleszkópot beszerezni. Teleszkóp hiányában sikerült azonban más kutatási tevékenységgel kitölteni a hiányt. 1977-ben elkezdődött, és a mai napig is sikeresen folyik az obszervatóriumban egy interdiszciplináris témakör művelése a Nap-Föld-Bioszféra tárgyában, külső kutatók bevonásával. Ezen kívül tudománytörténeti kutatások, csillagászati adatfeldolgozások (különféle szoftverek készítése), műszerfejlesztés és a közművelődési munka töltötte meg a munkás hétköznapokat. Szerény mértékben, de még külföldi tanulmányutakra is lehetőség nyílt. 61
