Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig

melve. Sajnos villanyvasaló nem maradt fent korunkra, de dokumentum értékű egy olajfestmény, mely villamos cséplést ábrázol. Gothard Jenő több műszaki újítást vezetett be az erőmű üzemvitelében és biztonságtechnikájában. Hasonlóképpen, ebben az időben a szombathelyi Mayer-gépgyár igazgatósági tagja is volt, ahol többek között - elsők között az országban - Otto-motorokat is gyártottak. Ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy a herényi obszervatóriumban már 1889-től villanyvilágítás volt, amihez saját kis gőzerőműve (egyesek szerint a Gyöngyös folyócskán létesített duzzasztót követő vízierőműve) szolgáltatta az energiát, akkumulátor teleppel kombinálva.

A fizikai alapkutatás büszkén emlékezhet meg arról, hogy Gothardnak már 1896 januárjában volt röntgengépe, mellyel pár héttel Röntgen felfedezése után már elfogadható felbontású felvételeket tudott készíteni Herényben. Ezt a berendezést egy nagyméretű, szerencsére korunkra üzemképesen fennmaradt szikrainduktor táplálta, mai ismereteink szerint már Tesla-transzformátomak nevezett eszközzel egyetemben. Utóbbiakat örökölte később Dr.Gothard István orvos, a legfiatalabb testvér, aki 1918-tól röntgendiagnosztikai rendelőt tartott fenn vele Herényben, a Tesla-berendezéssel pedig elektro-schock kezeléseket végzett.

Még Gothard Jenő életében sok neves kutató kereste fel a herényi obszervatóriumot és laboratóriumot. A hazai és külföldi csillagászok mellett meg kell említeni a fizikusok közül Jedlik Ányos és Eötvös Loránd nevét is. A Gothardgyűjtemény külön érdekessége egy igen „ősi formájú” (szakmúzeumokban nem látható párja) fonográf, viaszhengerre több híresség hangját rögzítették, melyek szemtanúk szerint 1948-ban még meg voltak, de azóta sajnos eltűntek... Arról is van feljegyzés, hogy Gothard és Konkoly már a nyolcvanas évek elején Herény és Ógyalla között (mintegy 180 km távolságban) saját telefonösszeköttetést tudott létesíteni postai távíró vezetéken, és állítólag olyan tökéletesített átviteltechnikával, hogy a vonal egyik végén Konkoly zongorázott, a másikon meg Gothard trombitált, s a helyiségben tartózkodók a „műsort” elfogadhatóan megértették. Az obszervatórium a századforduló egyik jelentős magyar kutatóhelye is volt tehát.

Gothard Jenő váratlanul és végrendelet nélkül halt meg 52 éves korában, 1909-ben. Igaz, hogy már a kilencszázas évek elején szívpanaszai szaporodtak, melyek gyógykezelésére több kísérletet tett: gyógyhelyeket, szanatóriumokat keresett fel, a teleket enyhébb éghajlatú helyeken töltötte. így jutott el Egyiptomba, majd Szudánba is, hogy „láthassa a Dél Keresztje csillagképet is”. Egyébként erről az utazásáról jelentősebb egyiptológiai gyűjteménnyel tért haza. Ez a gyűjtemény szerencsére megmaradt, 1959-ben a szombathelyi Savaria Múzeumnak, majd később a budapesti Szépművészeti Múzeumnak a gyűjteményébe került. Belőle pár évvel ezelőtt kis kamarakiállítást is rendeztek Szombathelyen. Nem

55