Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig
csak ez a kollekciója, hanem ásvány-, őslénytani-, állattani-, sőt művészeti reprodukció és rézkarc gyűjteménye is volt, egy részük meg is maradt. Nem mondható el sajnos ugyanez a mintegy 30 ezer kötetes könyvtárról. A könyvállomány jelentős részét az 1950-es évek elején szemtanúk szerint teherautószám vitték a zúzdába. A csillagászati könyvek egy része Budapestre került, másrészét, a már említett kéziratokkal együtt magángyűjtők „gyűjtötték be”. A szombathelyi Levéltárnak sikerült az utolsó pillanatban 2200 darab csillagászati tárgyú művet megmentenie, közöttük szerencsére néhány XVII-XVIII. századi könyvet is. Az előbbiekben kissé előbbre szaladtunk történetünk vázolásában. Visszatérve az alapító váratlan halála utáni időkre, a Gothard Obszervatóriumban ezt követően minden tudományos tevékenység megszűnt, egyedül a meteorológiai megfigyelések folytatódtak még 1918-ig. Ebben az évben ugyanis nagy változások történtek a csillagda sorsában, melyek egyenes következményei az adott kor politikai és gazdasági változásainak, gondoljunk csak az elvesztett háborúra. A Gothard család vagyonának tekintélyes részét hadikölcsönbe fektette, mely a háború végén elértéktelenedett. A földbirtokot és az ősi kastélyt a „nevető (vagy inkább síró)” örökösök eladták, az épületet ki kellett üríteni. A család az obszervatórium teljes felszerelését, tudományos, műszaki, művészeti gyűjteménnyel, valamint az említett könyvtárral együtt „örök alapítványként” a szombathelyi Premontrei Gimnáziumnak adományozták, hálából, mivel a három fivér ebben az intézetben tanult. Az alapítvány okirata eddig még nem került elő, ez is valószínűleg eltűnt, de szerencsére a Gimnázium 1917/18-as Évkönyve erről a tényről szűkszavúan bár, de tudósít, az egyes tárgycsoportokat sommásan felsorolva. E sorok írójának beszélte el DETRE (DUNST) LÁSZLÓ akadémikus (1906-1974), szombathelyi születésű, minden idők egyik legnágyobb enciklopédikus tudású magyar csillagásza - 1918-ban mint premontrei kisdiák, - hogy a diákság „láncban hordta be kezükben” az obszervatórium felszerelését, könyveit, egyéb gyűjteményeit, stb. Herényből Szombathelyre az iskolába. Ha már történetünk fonala ide tévedt, mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy Detre László személye és pályájának alakulása összefüggésbe hozható azzal a pár diákévvel, melyet a Gothard Gyűjtemény (Alapítvány) közvetlen közelében eltöltött. Érdekes, hogy ezt az összefüggést mind ő maga, mind özvegye hevesen cáfolta. Akárhogyan is történt, tény az, hogy Detre László 1924-ben leérettségizett a Premontrei Gimnáziumban, majd később ösztöndíjjal Berlinbe került a Collegium Hungáriáimba, korábban tehát igen sok tanórán láthatta, kezébe foghatta a Goüiard relikviákat, melyeket a szerzetesrendi iskola igen nagy becsben tartotta és ápolta, tárgyait a nyújtott magaszszintű oktatásban felhasználta. Igaz, hogy magát a Browning teleszkópot csak egy teremben tartották, időnként a port letörölve róla, de újra felállítani nem tudták. 56