Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig
Az obszervatórium történetét tovább követve, elérkeztünk ahhoz az időhöz, az immár egyedül dolgozó Gothard Jenő, mint tapasztalt kutató és műszerkonstruktőr, korának néhány jelentős tudományos eredménye napvilágot látott. A vizuális megfigyelési technikát felváltja a fotografikus eljárás, azon belül pedig a nyolcvanas években még mindig használatos kollódiumos nedves emulziók helyett a szárazlemezek használata. Gothard Jenőt ma többek között úgy tartja nyilván a tudománytörténet, mint az asztrofotográfia egyik neves nemzetközi úttörőjét. Először több fotokamerát épít, kezdetben Petzval-féle portré-objektívek beépítésével, később már 100-150 mm átmérőjű objektívekkel, valamint a Browning reflektor okulárkihuzatára szerelt alumínium lemezkazettával, de használ Browning gyártmányú pillanatzáras napfényképező kamerát is Barlow-lencsével. Közbevetőleg: ebben az időben az alumínium kb. az ezüst árának felelt meg! 1886-ben fényképezi a Lyrában lévő planetáris ködöt (NGC 6720) annak centrális csillagával együtt. Ezért nagy támadás éri, mert a lencsés fotokamerákkal a centrális csillag nem rögzíthető: „Gothard távcsöve külön eget fényképez”. Ugyanebben az évben egy holdfogyatkozást észlel fotografikusan, majd üstökös színképet készít spektrográffal, elsőként a világon. Ekkor már több maga készítette spektrográffal dolgozik, melyek között található szerényebb diszperziójú és mészpát-kvarc optikájú csillagokra, nagy felbontó képességű, á vision directe, protuberancia megfigyelésre. Épít laboratóriumi célra is spektrográfokat spektráltiszta gázok és fémek tanulmányozására, továbbá a napspektrum felvételére. Utóbbi esetben kis, óragéppel ellátott cölosztáttal egészíti ki eszköztárát. Sajnos nem maradt fennt korunkra az az óriás méretű Rowland konkáv-rácsos spektrográfja, mely 1894 körül készült el, mert ezt az 1950-es évek elején az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetébe szállították, ahol azután a fém-antimon ötvözetű rács, mely a Jedlik Ányos-féle osztógépen készült, állítólag eltörött... Az asztrofotográfiák és a spektrálfelvételek kimérésére egy speciális kimérő mikroszkópot készített 1888-ban. Ez a műszer 2 mikrométer pontossággal dolgozik, ma is használható. 1892-ben kerül beszerzésre a csillagdához egy 25 cm átmérőjű 4,5 fok törőélű objektívprizma, melynek segítségével az 1892-es Nova Aurigae spektrumát fényképezi Gothard. Talán a legjelentősebb asztrofizikai eredmény ennek a nóvának és néhány planetáris köd objektívprizmás összehasonlító tanulmányozása, a figyelem felhívása a hasonlóságra, ezáltal az égi objektumok e csoportjának a fejlődésére vonatkozó, ma is helytálló következtetés levonása. Ez a témakör képezte Gothard székfoglaló előadásának tárgyát is, melyet a Magyar Tudományos Akadémián tartott, miután végre a hazai tudományos világ is elismerte eredményeit azáltal, hogy levelező taggá választotta több külföldi elismerés után. 52
