Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig
Szenteljünk itt pár sort annak is, hol és hogyan publikálta Gothard Jenő az eredményeit. Első közleményei magyar nyelven jelentek meg, önálló füzetek formájában az MTA kiadásában, Konkolyhoz hasonlóan. Később, midőn mindketten hamarosan rájöttek arra, hogy itthon agyonhallgatják őket, Konkoly saját intézeti kiadványokat jelentetett meg német nyelven, németországi kiadónál. Gothardnak sajnos csak egy ilyen obszervatóriumi (saját) kiadványa volt, „Publicationen des astrophysikalischen Observatoriums zu Herény in Ungam, Heft I., Herény, 1884” címmel. Bár tudjuk egyéb közleményeiből, hogy a II. és a III. kötet kéziratai is elkészültek, de anyagi okok miatt ezek sajtó alá nem kerültek; ezeknek és egyéb más Gothard kéziratoknak nyoma veszett, egyszerűen eltűntek, esetleg talán még felbukkanhatnak egyszer amatőr „gyűjtők” hagyatékából. Az Obszervatóriumban végzett munkáról évente rövid közlemények jelentek meg 1882-1893 között a Vierteljahresschrift der astronomischen Gesellschaft-ban. Egyéb eredmények német és osztrák folyóiratokban kerültek közlésre, néha terjedelmes formában, melyeknek címére nézve itt csak néhány példát említünk: Astronomische Nachrichten, Photographische Korrespondenz, Eders Jahrbuch für Photographie und Reproduktionstechnik, Zentralzeitung für Optik und Mechanik, Zeitschrift für Instrumentenkunde, stb., de van Gothardnak cikke a Monthly Noticesben és az Astrophysical Journal jogelődjében, az Astronomy and Astrophysicsben is. A múlt század végén születik meg tulajdonképpen az asztrofizika tudománya, melyben nem csekély szerepet vállalt a Gothard-alapítású asztrofizikai obszervatórium, és benne - természetesen - annak alapítója. Már említést nyert, hogy a megfigyeléseket 1884-től egyedül maga végezte. Egyetlen segítőtársa, az életrajzírók szerint Molnár József mechanikus volt. Az asztrofizika nagy kárára a kilencvenes évek közepétől a csillagászati megfigyelések gyakorlatilag szünetelnek, csak az 1901-es Nova Persei fellángolásakor végez Gothard több megfigyelést a nóván, eredményeit közli is. Az elhanyagoltnak is nevezhető időköz némi magyarázatra szorul. 1895-ben vízierőműve létesült a Rába folyón, Ikervárnál. Ennek az akkor korszakalkotó létesítménynek Gothard Jenő volt a műszaki igazgatója, 1905-ig. Nagyszerű műszaki alkotás volt ez a műtárgy az adott korban, mely ellátta villamos energiával Szombathely és Sopron városokat, az útközben lévő településeket, sőt ez képezte az alapját az említett két városban a közúti villamos vasút létesítésének (a soproni 1920-ban, a szombathelyi pedig 1975-ben szűnt meg). Nagy dolog volt az is, hogy ezidőtájt az ikervári Batthyány uradalomban villamos meghajtású cséplőgépek és szántótraktorok üzemeltek, sőt az ikervári parasztság otthonában villany vasalót is használt! Az erőmű ma is üzemel, 1925-től váltakozóáramú átépítésben, rádolgozva az országos hálózatra, az energiát igen olcsón ter-53
