Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
KRÓNIKA - Molnár LászlóA Kunc Adolf-emléknapok eseményei
KRÓNIKA Molnár László A Kunc Adolf-emléknapok eseményei Szép számmal gyűltek össze az érdeklődők 1991. november 28-án délelőtt. 10 órakor a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola „D” épületének nagytermében, hogy meghallgassák dr. Konkoly István megyéspüspök megnyitó előadását azon a kétnapos emlékülésen, melyet Kunc Adolf születésének 150. évfurdulója alkalmából rendeztünk. Külön öröm volt látni, hogy a diákság szépen képviseltette magát, hiszen Kunc Adolf - akinek emlékére összegyűltünk - maga is elhivatott tanár volt: nemcsak magas szintű tudományos munkájával, hanem szerzetesi étetének és közéleti munkásságának tisztaságával is példát mutatott. Dr. Konkoly István már említett, „A szombathelyi egyházmegye története” c. előadása után dr. Horváth Lóránt Ödön csornai prépost-prelátus ismertette a „Premontrei rend történeté”-!, dr. Pusztay János, tanárképző főiskolai főigazgató rövid köszöntője után pedig Horváth József könyvtáros beszélt „Kunc Adolf és tanítványa, Gothard Jenő” címmel a két kiváló tudós életéről. Az első nap délelőtti programjának befejezéseként - utalva Szombathely régészeti emlékeire - Ponori Thewrewk Aurél, a budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója beszélt. Témája: „Régi építmények tájolása és a csillagászat” volt. A délutáni program 14 órakor kezdődött a Székesegyházban, a Foucault-inga indításával. Mint ismeretes, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete 1880-ban Szombathelyen tartotta XXI. Nagygyűlését. Ebből az alkalomból Kunc Adolf megismételte a Székesegyházban a Föld forgását bizonyító fizikai kísérletet. Erre a célra Gothard Jenő a budapesti Ganz gyárban egy 30 kg tömegű gömböt öntetett. Ennek pontos leesztergályozását és a kiegészítő szerelések elkészítését öccsével, Gothard Sándorral végezte a herényi Obszervatórium mechanikai műhelyében. A kísérletről 1882- ben, Budapesten megjelent leírás szerint a gömb 30 m hosszú, 1,2 mm vastag acélhuzalon függött. A kísérlet során: „Az inga 5-nyi szöggel emeltetvén ki, a tartó szál elégetése után leírt lengési ívnek hossza 5 méternyi. Az előadási kísérletnél az inga egy óráig lengett, és leolvasható kitérési szöge tizenegy fok volt! Előzetes kísérletnél hat órán keresztül észleltetett lengésben, és ezen idő elteltével kitérési szöge a számításnak szintén megfelelőleg 66 fok volt.” (Kunc Adolf) A gondolat, hogy újra megismételjük az egykori kiváló premontrei tanár kísérletét, már évekkel ezelőtt felmerült - és most érkezett el a méltó alkalom. Pauer István, a premontrei gimnázium volt tanára, nyugalmazott gimnáziumi igazgató égette el 137
