Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
KRÓNIKA - Molnár LászlóA Kunc Adolf-emléknapok eseményei
a rögzítő fonalat. Az inga az eredeti helyen került felfüggesztésre, és szerencsére a Gothard által öntetett golyóbis is megvolt a szombathelyi Csillagvizsgáló múzeumában. Az új felfüggesztő szerkezet Cseke László mérnök és Havasi Gábor technikus munkája, a templom padlásterében, a kupola felső részére került, és részben benyúlott a boltozat áttörésébe. Mind a felfüggesztő szerkezet jellegét, mind a többi körülményt tekintve igyekeztünk hűek maradni az eredeti kísérlethez. Az inga alatt egy fokbeosztással ellátott „asztallapot” helyeztünk el, melyre esztergályozott bábuk is kerültek. Az egyórai szögelfordulásnak megfelelő 11 °-ot még „negyedórás” közökre osztottuk. Kollégáimmal, Gál Lászlóval, illetve Almási Istvánnal és Soós Sándorral arra törekedtünk, hogy a klasszikus kísérletet korszerű mérési, adatgyűjtési és feldolgozási technikával vezessük le. Előbb említett kollégámmal az „asztal” egyik oldalán egy 1200-as He-Ne-lézert helyeztünk el, melynek fényét - természetesen a hallgatóság feje feletti magasságban - két hengerlencsével egy keskeny síkban húztuk szét. Ezzel szemben fényérzékelők sorozatát helyeztük el egy állványon, melyek aszerint adtak jelet a számítógépnek, ahogy az 1,5 mm vastag acélsodrony árnyéka rajtuk elvonult. Utóbbi két kollégám az „asztal” közepére egy nyáklemezen - természetesen előre meghatározott rendben - Hali-szondákat helyezett el. Az inga tűjének végét kiesztergáltuk, és egy kis rúdmágnest helyeztünk bele - e mérési módszernél a számítógép akkor kap jelet, mikor a mágnes a Hali-szondák felett „átvonul”. Ez utóbbi módszerrel november 28-án estétől másnap reggelig folyamatosan lehetett mérni. Külön öröm volt számunkra, hogy nemcsak a Kunc Adolf-emléknapok közönsége, hanem a város, a megye, a szombathelyi Egyházmegye vezetői, képviselői, munkatársai szép számmal eljöttek a kísérletre. De jöttek sokan tanárok, magukkal hozva osztályukat, szülők a legkülönbözőbb korú gyerekekkel, lelkesen magyarázva a látottakat. A Székesegyház zsúfolásig megtelt. Másnap, november 29-én egész nap lengett az inga. Folyamatosan jöttek az általános- és középiskolák osztályai, és természetesen sokan, érdeklődő szombathelyiek. E két napban több ezren látták saját szemükkel a Föld forgásának egyik legszebb kísérleti bizonyítékát... A délutáni ingakísérlet után dr. Jáki László oktatástörténész „Körkép az 1890-es évek oktatásügyéről” c. előadására került sor, majd Victor András főiskolai docens „Rejtett hatások a pedagógiában” címmel tartott igen elgondolkodtató előadást. A nap lezárásaként a résztvevők egy nagy csoportja a Püspöki palotával ismerkedett dr. Konkoly István vezetésével. A jól sikerült program jóval a határidőn túl ért véget. A második napon dr. Kovács Imre Endre, premontrei rendi történész igen alapos - és valószínű, nagyon sokunk számára ismeretlen tényeket feldolgozó - előadásával nyitotta a sort „A premontrei rend történeté”-ről. Utána Vargha Magdolna tudományos munkatárs a „Foucault-inga kísérletek története” címmel mintegy bevezette dr. Sas Elemér egy.docens „Az égi körök for138
