Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
A harmadik fogság valódi okai
Egyház iránti jóindulatukat bizonygatták, három területen mégis rögtön súlyos csapást mértek rá. A földreform erőszakos végrehajtásával megszüntették az egyházi intézmények anyagi alapját, a lapengedélyek megtagadásával és papírkorlátozással megfosztották az Egyházat a sajtójától, és megakadályozták, hogy keresztény világnézeti párt indulhasson az országgyűlési választásokon. A kommunisták erről a három súlyos sérelemről úgy beszéltek, mint a vesztes háborút követő átalakulás szükségszerű velejáróiról, azzal a még súlyosabb egyházi sérelemmel együtt, hogy az oroszok mindjárt bejövetelük után kiutasították az országból a pápai nunciust. Mindszenty bíboros e kétségtelenül tervszerűen végrehajtott egyházellenes intézkedéseket úgy kezelte, mint súlyos egyházi sérelmeket, amelyekkel megsértették a vallásszabadságot. Sokszor felemelte szavát egy katolikus világnézeti napilapért. Többször is írt a kormánynak, hogy a földreformrendelet értelmében rendezzék az egyházi vagyon kisajátításáért megállapított kártalanítást, hogy az Egyház fenn tudja tartani nagymúltú intézményeit, különösen nagyszámú iskoláit. A katolikus tömeggyűlések szónokai gyakran rámutattak arra, hogy az ország hetven százalékát alkotó katolikusoknak nincs parlamenti képviselete a marxisták által önkényesen létesített pártkeretben. Az 1945. november 4-én megtartott országos választások alkalmával csak azokra a politikai pártokra lehetett szavazni, amelyek engedélyt kaptak az indulásra a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, vagyis gyakorlatilag az orosz csapatok magyarországi parancsnokától, Vorosilovtól. Engedélyt csak azok a pártok kaphattak, melyek már képviselve voltak az ideiglenes parlamentben: a három marxista irányítás alatt lévő párt 91
