Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A második fogság

A nuncius és Mikes érsek éberségének köszönhetően Horthy végül belátta: a Vatikán nem hajlandó Mindszentyt mellőzni. Egy kompromisszumos megoldással azonban elérte, hogy Róma Mindszenty ellenében elfogadta a szombathelyi püspöki székbe Kovács Sándor kecskeméti apátplébánost. így lett Mindszenty veszprémi, Kovács szombathelyi és Hamvas Endre - Serédi jelöltje - szegedi püspök. A kinevezéseket 1944. március 4-én hozták nyilvánosságra.1

Másnap, a déli órákban, amikor Géfin Gyula, szemináriumunk rektora telefonon gratulált Mindszentynek a püspöki kinevezéséhez, engem is a telefonhoz hívtak. Mindszenty püspök - hivatkozva korábbi együttműködésünkre - arra kért, hogy menjek át hozzá, és segítsem összecsomagolni a kéziratait és a könyvtára anyagát. Mikor megérkeztem, édesanyja már szorgalmasan dolgozott. Leltárt készíttetett a lakás berendezési tárgyairól, de amikor meglátott, egy kicsit megpihent. Leült, és elmondta, hogy fia a kinevezés után rögtön hívta. Útra is kelt azonnal, mivel tudta, hogy a költözés előtt sok munka lesz a nagy házban. Amikor gratuláltam a kinevezéshez, először örült, majd elkomorodott. Arról beszélt, hogy a nemzet megint nagyon nehéz helyzetben van. Szomorúan jegyezte meg, hogy érzése szerint a fia nem kerülheti el a börtönt, akár a nácik, akár a kommunisták veszik át a hatalmat.

Igyekeztem megnyugtatni, bár magam is osztottam véleményét. Akkor volt pontosan három éve, hogy Hitler birtokba vette Jugoszláviát és csapatai átvonultak Zalaegerszegen is. A vasárnapi nagymise után Mindszenty prelátus magához hívott. Közölte velem, hogy biztos értesülése szerint mindketten a nácik feketelistáján vagyunk. O volt ugyanis a náci veszélyre figyelmeztető, Teleki Pál által szervezett mozgalom egyik ve63