Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
A második fogság
A MÁSODIK FOGSÁG A háború alatt 1942. november 1-jén megyéspüspökünk, Grősz József áthelyezett Zalaegerszegről Szombathelyre. Az egyházmegye székhelyén az állami gimnázium hittanári állását és az egyik papnevelő intézeti prefektusságot bízta rám. Persze az áthelyezésem után is gyakran megfordultam Egerszegen, hiszen a két város közti távolságot sebesvonattal odavissza három óra alatt meg lehetett tenni. Néha a közelben lakó rokonaimat látogattam meg, máskor pedig anyagot és információt szállítottam Szombathelyről a Zalamegyei Újságnak. Mindszenty mindvégig meg tudta őrizni napilapja függetlenségét, így a Zalamegyei Újság azok közé a lapok közé tartozott az országban, amelyek oldalain a marxizmus és a nemzeti szocializmus visszásságairól is szó esett. A szombathelyi munkaközösség feje Rogács Ferenc nagyprépost, a későbbi pécsi püspök volt, és én csak azért kaptam ezt a közvetítő szerepet, mert Zalaegerszegen ismertem a szerkesztőség tagjait. A legtöbb esetben persze Mindszenty plébánossal találkoztam, s ha elhúzódott a tárgyalásunk, rendszerint vacsorát és szállást is biztosított számomra a plébánián. A szüleivel is többször találkoztam ebben az időszakban, mivel az idősödő szülők az orvosi kezelések után a plébánián szálltak meg. Vendégei karácsonykor, József napon, a szüreteken és ünnepekkor mindig találkoztak a szüleivel is. Emlékszem, hogy 1943-ban egy enyhe októberi délutánon volt a szüret a zalaegerszegi plébánián. A szüreti munkák végeztével a szőlősgazda ünnepi vacsorával kedveskedik munkásainak és barátainak. Mindszenty plébános, akinek körülbelül egyholdnyi szőlője volt az ebergényi hegyen, a szüret napján szókéi
