Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Egy gyermekkori emlék

Az akkori plébániaház egyemeletes épület volt, a plébános az emeleten lévő irodában fogadta a híveket minden nap kilenctől délig. Amikor déltájban megérkeztünk, még mindig várakoztak az ajtaja előtt. Mi valamivel tizenkét óra előtt jutottunk be hozzá. Az íróasztala mellett állt, úgy fogadott bennünket. Kezet fogtunk, és leültetett mindnyájunkat. Édesanyámat már ismerte, de mivel dr. Kelemen is ott volt, tőle kérdezte:- Na, János, mi újság van az árvaszéken?

Erre ő elmondta, hogy mi járatban vagyunk, és hozzátette, hogy ő maga is átjött velünk, mivel egy hadiárva taníttatásáról lenne szó. Mindszenty plébános ekkor édesanyámhoz fordult, és azt kérdezte, hogy nála vannak-e az iskolai bizonyítványok. Anyám átnyújtotta neki őket.

Éppen átlapozta az értesítőket, amikor megszólalt a déli harangszó. Mindnyájan felálltunk, és halkan elimádkoztuk az Úrangyalát. Amikor befejeztük és keresztet vetettünk, Mindszenty plébános a vállamra tette a kezét, erősen a szemembe nézett, és azt kérdezte:- Tudod-e, Jóska, minek az emlékére szól a déli harangszó?- Igen, tudom. A nándorfehérvári győzelem emlékére.- Melyik évben volt ez a nagy magyar győzelem?- 1456-ban.- Ki volt a magyar sereg vezére?- Hunyadi János.- S miért rendelte el a pápa a déli harangszót?- Hálából azért, hogy a magyarok megállították a török sereget, amely a keresztény Európa ellen indult.

Mindszenty plébános akkor újra anyámhoz fordult:- Szerezzék be a szükséges iratokat, és majd a beiratkozás előtt jöjjenek el hozzám.

21