Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
Látogatás a fegyházban
1 Édesanyja persze azt hitte, hogy a váci fegyházban tartják, és örült, hogy a fia újra egészséges és nem olyan lehangolt, mint az utolsó találkozásukkor a budapesti Gyűjtőfogházban volt. Hogy még inkább megbizonyosodjon a fiának nyújtott emberséges bánásmódról, az iránt kezdett érdeklődni, hogy hogyan telnek napjai, milyen napirend szerint él a fogságban. A prímás elmondta, hogy naponta elmélkedik, szentmisét mond, elvégzi a papi zsolozsmát és naponta hatszor imádkozza a rózsafüzért. Van Szentírása, napközben abból is hoszszabb részeket olvas. Ez mind segíti abban, hogy kitöltse napjait. Rövid időre még sétálni is mehet. Azt azonban nem árulhatta el az AVH-s őr jelenlétében - amit kiszabadulása után nekem elmondott -, hogy ezeket az egészségügyi sétáit négy éven át csak egy falakkal körbezárt, sötét, kicsi és négyszögletes udvarban végezhette. Az otthoniakról is beszélgettek. A prímás egyenként érdeklődött minden családtag után. Tudni akarta, hogyan élnek húgai, azok gyermekei és az unokák. Megkérdezte, szép-e az édesanya szőlője, gyümölcsöse és időben el tudja-e végezni a szükséges munkálatokat, majd az utazásról érdeklődött:- Hogyan utazott édesanyám ide Vácra?- Budapestről könnyen - válaszolta -, mivel az Igazságügyi Minisztérium hozatott ki ide a fegyházba. Otthonról azonban egy éjszakai személyvonattal jöttünk Budapestig. Emiatt nem is tudtam neked külön csomagot készíteni. A táviratot, amelyben a látogatást engedélyezték, csak röviddel az indulás előtt kaptam meg. Aznap éppen szoborszentelés volt nálunk a faluban, ezért mi is ünnepi ebédet főztünk, így abból mégis sikerült valamit hirtelen összeállítani. A csomagot ott hagytuk az Igazságügyi Minisztériumban, majd átadják neked. 175
