Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Az anyai szorongás

a gyümölcsöskerten keresztül hagytam el a birtokot, hogy fel­tűnés nélkül útba ejthessem a harmadik szomszédban lakó ügyes és eszes férfi ismerősünket. Elmondtam neki, hogy nem­rég érkeztünk Mindszenty bíborossal, és a ház körül már most gyanús idegenek ólálkodnak. Arra kértem, járjon utána és de­rítse ki, honnan és mikor érkeztek az idegenek a községbe. Ab­ban állapodtunk meg, hogy a plébánia udvarán lévő tekepá­lyánál találkozunk egy óra múlva. Én betértem a templomba, ő meg körbejárt a faluban. Egy óra múlva a plébánia udvarán találkoztunk, ahol a va­sárnap délutáni kuglipartik folytak. Egy kicsit elbeszélgettem a játékosokkal, majd a fiúval tárgyaltunk. Megtudta, hogy hat idegen férfi érkezett kerékpáron a községbe, és úgy viselked­nek, mintha az egyik távolabbi faluból való kirándulók lenné­nek, viszont barátai a titkosrendőrség tagjainak vélik őket, és szinte nem is kételkednek abban, hogy Mindszenty bíboros miatt küldték ide őket. Megnyugtatásomra elmondta, hogy a legmegbízhatóbb fiúkkal szemmel tartják az idegeneket. Hoz­zátette, hogy a bíboros nyugalma érdekében egész éjjel ott lesz­nek a közelünkben. Mikor a derék fiú megígérte, hogy min­denről tájékoztat, hozzáláttam egyéb teendőimhez. Felkerestem a plébánost, hogy megbeszéljük a másnapi templomi rendet, kiderült azonban, hogy elfelejtettem meg­kérdezni Mindszenty prímástól, hány órakor akarja mondani a szentmisét. Mivel már elég késő volt, megkértem a plébá­nost, hogy jöjjön át velem a bíboros édesanyjához, aki azonnal bevitt bennünket a fiához. Mindszenty bíborost nővérei gyer­mekeinek és unokáinak társaságában találtuk. Amikor haza­látogatott először mindig ezt a vidám gyereksereget gyűjtötte maga köré, és sokáig beszélgetett velük. Még a legkisebbeket —105 —

Next

/
Thumbnails
Contents