Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - VI. Fej. Kihez kell imádkozni

442 nek azon különös szerencse fölött örömünket fejezzük ki. Ezen hálaadáshoz pedig Isten szentegyháza méltán fűzött imát és Is­ten szent anyjának segítségül hívását, melylyel ájtatosan esedezve hozzá folyamodunk, hogy Istent velünk bűnösökkel közbenjárása által kiengesztelje, s mind a jelen, mind az örök életre szük­séges jókat megnyerje. Nekünk tehát, Éva száműzött maradé­kainak, kik e siralom völgyében lakunk, a könyörületesség any­ját és a hivő nép szószólóját segítségül kell hívnunk, hogy éret­tünk bűnösökért esedezzék és imádságunk által segedelmet és pártfogást nyerjünk tőle, kinek, hogy egyrészt Isten előtt kitűnő érdemei vannak, másrészt pedig, hogy készséggel akar az em­beri nemen segíteni, istentelenség és gonoszság nélkül senki kétségbe nem vonhatja. VI. FEJEZET. Kihez kell imádkozni? I. Kihez intézendő főkép az imádság ? Hogy pedig, Istenhez kell imádkozni, s az ő nevét segít­ségül hívni, magának a természetnek az ember szivébe vésett szava is hirdeti s nem csupán a szentírás tanítja, melyben Isten ezt parancsolja.1) „Híjj segítségül a szorongatás napján;“ de Isten neve alatt a három személyt kell érteni. II. Kell-e a Krisztussal uralkodó szenteket is segítségül hívni ? Isten után a mennyben levő szentekhez folyamodunk se­gélyért. kikhez, hogy imádkozni is kell, Isten egyházában any­­nyira bizonyos, hogy e fölött az istenfélők nem kételkedhetnek. Minthogy e tárgy a maga helyén külön kifejtetett, mind a lel­készeket, mind másokat oda utalunk. Azonban, hogy a tudatla­nok minden hibás felfogástól megóvassanak, hasznos lesz a hí­veket megtanítani ezen segítségül hívás különbségére. *) *) 49. zsolt 15.

Next

/
Thumbnails
Contents