Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - VII. Fej. A szükséges előkészületről

443

III. Másképen hívjuk segítségül az Istent s másképen a

szenteket.

Mert nem egykép hívjuk Istent és a szenteket segítségül. Istent ugyanis kérjük, hogy önmaga vagy a jókat adja meg, vagy a rosszaktól szabadítson meg; a szentektől pedig, mivel Isten előtt kedvesek, kérjük, hogy pártfogásukba vegyenek, s Istentől nyerjék meg számunkra azokat, a mikre szükségünk van. Azért kétféle, egymástól különböző kérési mintát használunk: Istenhez ugyanis tulajdonképen így szólunk: „Irgalmazz nekünk, hallgass meg minket:“ a szenthez: „könyörögj érettünk.“

IV. Hogyan kérhetjük a szentektől, hogy rajtunk könyörüljenek ?

Ámbár a szentektől is lehet némi más módon kérni, hogy rajtunk könyörüljenek: mert igen könyörületesek, s igy kérhetjük őket, hogy állapotunk nyomorúságától meghatva Isten előtt való kedvességük által segítségünkre legyenek. Mire nézve mindenkinek szerfölött óvakodnia kell, hogy a mi Istennek sajátja, másnak ne tulajdonítsa: sőt, midőn valaki valamely szentnek képe előtt az TJr imádságát mondja, érezze, hogy attól azt kéri. hogy vele imádkozzék, s részére kérje azokat, a mik az Ur imádságában foglaltatnak, s végre Istennél az ő tolmácsa és közbenjárója legyen. Mert. hogy e tisztet teljesítik, tanítja szent János1) apostol a „Titkos Jelenések“ könyvében.

VII. FEJEZET.

A szükséges előkészületről.

I. Főleg mely erényekkel kell a lelket elkészíteni az imára ?

A szentirás mondja:2) „Imádság előtt készítsd el lelkedet, és ne légy. mint az Istent kisértő ember.“ Mert az kísérti az Istent, ki, mig jól imádkozik, rosszul cselekszik és inig Istennel beszél, lelke az imádságtól távol van. Minthogy tehát igen fon') Titk. Jel. 8. 3. és k. 2) Jézus Sirák fla K. 18, 23.