Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - X. Fej. A kilenczedik és tizedik parancsról
418 magva a rossz kívánság; a kiket ez tüzel, azok hanyatt-homlok rohannak a gaztettek és a bűnök minden nemébe. Ezeket szem előtt tartván, mind a plébános szorgalmasabban fogja előadni azokat, a melyek következnek, mind pedig a hívek figyelmesebben fogják öt meghallgatni. II. Hogyan különbözik egymástól e két parancs ? Jóllehet, e két parancsot egybekapcsoltuk, azért, mivel tárgyuk nem elütő és egyképen is elő lehet adni: mindazáltal a plébános majd ösztönözve, majd intve úgy tárgyalhatja azokat együttesen, mint külön, a mint neki alkalmasabbnak látszik. Ha pedig a tiz parancs fejtegetéséhez fog, mutassa ki, miben áll a különbség e két parancs között és miben,különbözik egyik kívánság a másiktól; a mely különbséget sz. Ágoston1) Mózes II. könyvéről való kérdések ezimü könyvében kifejti. Mert ezek egyike csak azt tekinti, a mi hasznos, a ir*i előnyös; a másika testi kéjre és gyönyörökre törekszik. Ha tehát valaki birtokot vagy házat kíván meg, az inkább nyereséget és hasznot, mint gyönyört hajhász; ha pedig másnak feleségét kívánja meg, akkkor nem a haszon, hanem a kéjvágy tüzeli. III. Valljon a hatodik és hetedik parancs kifejezte-e eléggé azt, a mi e két utolsóban foglaltatik ? E parancsok azonban kétféleképen voltak szükségesek; először, hogy a hatodik és hetedik parancs értelmét kifejtsék. Mert, noha a természetes ész is belátja, hogy a házasságtörés tilalma egyúttal a más felesége bírásának kívánságát is tiltja, (mert, ha szabad volna megkívánni, birni is szabad volna) mindazáltal a zsidók közül igen sokan, a bűntől elvakittatva, nem juthattak azon meggyőződésre, hogy higyjék, miszerint az Isten megtiltotta ; sőt még Isten eme törvényének hozása és kihirdetése után is sokan, — a kik a törvény magyarázóinak tartották magokat, — ezen hibában szenvedtek. A mit világosan kifejeznek az Ur ama szavai sz. Máténál:2) „Hallottátok, hogy mondatott a régieknek: ne paráználkodjál: én pedig mondom nektek,“ stb. Másodszor szükséges e két parancs, mivel némelyek megkülönböztetve és l) Sz. Ágost. 71. kérd. 2) Mát. 5, 27. 28.
