Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - X. Fej. A kilenczedik és tizedik parancsról

417

tegetik; azoké, a kik azt mondják, hogy tréfából és azoké, a kik érdekből hazudnak, mint, a kik sem venni, sem eladni jól nem tudnak a nélkül, ha csak hazugsággal nem élnek. Mindkét osztálybelieket hibájokról le kell szoktatni. És pedig az elsőket vissza lehet tartani e bűntől, ha bebizonyítjuk nekik, hogy e nemben a vétkezésre való hajlamot növeli a hazugság gyakorisága, s egyszersmind szivükre kell kötni, hogy minden haszontalan szóról számot kell adniok;1) az utóbbiakat pedig keményebben is meg kell dorgálni, a kik mentegetődzésükkel épen önmagukat vádolják, midőn kimutatják, hogy előttük épen nincs hitele és tekintélyé Isten ama szavainak:2) „Keressétek először az Isten országát és az ő igazságát, és ezek mind hozzáadatnak nektek.“

X. FEJÉZET.

A kilenczedik és tizedik parancsról.

Felebarátod1) házát ne kívánjad, se feleségét ne kívánjad, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, se semmit,

a mi az övé.

I. Miképen tudjuk meg, hogy a kilenczedik és tizedik parancs a többi nyolczat magában foglalja ?

A mi e két utolsó parancsot illeti, mindenekelőtt azt kell megjegyeznünk, hogy ezek úgyszólván a módot szabják elénk, a mely szerint a többi parancsot meg kell tartanunk. Mert a mit e szavak parancsolnak, oda czéloz, hogy, ha valaki a törvény fönebbi parancsait megtartani törekszik, legfőkép azon legyen, hogy „ne kívánjon“ ; mivel, a ki nem kíván, az megelégszik a sajátjával, másé után nem sóvárog, mások szerencséjén örvend, a hallhatatlan Istent dicsőíti, neki benső hálát ad, a szombatot megtartja, azaz: állandó nyugalmat élvez és az elöljárókat tiszteli, végre sem tettel, sem szóval, sem semmi egyéb módon meg nem sért senkit sem. Mert minden rossznak gyökere és

27

*) Mát. 12. 36. 2) Mát. 6, 23. 3) Móz. II. K. 20, 17.