Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - IV. Fej. Az oltáriszentségről

225 nép felé fordulva, e szavakkal hívta meg a híveket a szent asz­talhoz: „Jertek testvérek áldozni.“ A kik akkor készen voltak, legnagyobb áhítattal magukhoz vették a szent titkokat. Midőn pedig később a szeretet és jámborság annyira meghidegült, hogy a hívek igen ritkán járultak az áldozáshoz: Fábián pápa meg­parancsolta.1) hogy mindenki évenkint háromszor, karácsonkol’, husvétkor és pünkösdkor, vegye magához az oltáriszentséget: mit később több zsinat, főleg pedig az első agathói megerősített. Midőn végre annyira jutott a dolog, hogy nemcsak nem telje­sítették ama szent és üdvös vételt, hanem több évre is elhalasz­tották az oltáriszentségben való részesülést: a láteráui zsinat elhatározta, hogy minden hivő legalább egyszer, husvétkor vegye magához az T’r testét: a kik pedig ezt elhanyagolják, az egy­házba való bemenettől eltiltassanak. LX. Az eszükkel még nem élű gyermekeknek az oltáriszentsé­get nem kell nyújtani. De jóllehet ezen, Isten és az egyház tekintélyével szente­sített törvény minden hívőre kiterjed: kivételt képeznek mégis azok, kik gyönge koruk miatt eszük használatával még nem élnek. Mert. ezek sem nem tudják az oltáriszentséget a profán és közönséges kenyértől megkülönböztetni, sem az annak vételére szükséges lelki jámborsággal és vallásossággal nem bírhatnak És ez úgy látszik Krisztus Urunk rendeletével is ellenkezik, mert, azt mondja:2) „Vegyétek és egyétek“. Az pedig eléggé világos, hogy a csecsemők nem alkalmasak arra. hogy vegyék és egyék. Némely helyeken ősi szokás volt ugyan, hogy a csecsemőknek is nyújtották az oltáriszentséget; mindazáltal mind a fönnebb mondott, mind egyéb, a keresztény jámborsághoz igen illő okok miatt, az egyház rendeletéből e szokás már régen megszűnt. LXI. Mily korban kell a gyermekeknek a szent titkokat nyújtani ? Hogy mily korban kell nyújtani a gyermekeknek a szent tit­kokat, senki sem határozhatja meg jobban, mint a szülők és a pap, kinek bűneiket meggyónják: mert gz ő tisztjük megvizsgálni és a gyermekektől kitudakolni: valljon e csodálatos szentségről van-e némi ismeretük és vételét kivánják-e? *) Sz. Fábián. Vidorh. lev. *) Mát. 26, 26. 15

Next

/
Thumbnails
Contents