Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - IV. Fej. Az oltáriszentségről

226

LXII. Az őrülteket néha szalad az áldozáshoz bocsátani.

Azonkívül az elmebetegeknek, kik ez állapotban az ájtatosság érzetével nem bírnak, nem kell nyújtani a szentségeket: ámbár, ha a mégőrülós előtt jámbor és istenfélő lelki akaratot nyilvánítottak, a karthágói zsinat1) rendelete szerint éltük végén ki lehet nekik szolgáltatni az oltáriszentséget, csak hányás vagy más tiszteletlenség és illetlenség veszélyétől ne kelljen tartani.

LXIII. A világiaknak nem kell mindkét szín alatt áldozniok.

A mi pedig az áldozási szertartást illeti, adják elő a plébánosok. hogy az anyazzentegyház törvénye tiltja az oltáriszentséget az egyház különös engedélye nélkül mindkét szín alatt venni, kivevőn a papokat, midőn az Ur testét a szent miseáldozatban megszentelik. Mert, mint a trienti zsinat2) megmagyarázta, ámbár Krisztus Urunk az utolsó vacsorán e legmóltóságosabb szentséget a kenyér és bor szilié alatt szerzetté és nyújtotta az apostoloknak: de ebből nem következik, mintha az Üdvözítő azon törvényt hozta volna, hogy a szent titkokat minden hívőnek mindkét szín alatt koll kiosztani. Mert maga az Ur, midőn e szentségről szólott, gyakran csak az egyik sziliről tett említést, igy, midőn mondád1) „Ha valaki e kenyérből eszik, örökké él“: és: „A kenyér, melyet én adandó vagyok, az én testem a világéletéért“ : ismét: „A ki e kenyeret eszi, örökké él“.

LXIV. Azon okok, melyek miatt az egyház csak az egyik szív használatát engedte meg.

Tudva van pedig, hogy sok, igen fontos ok bírta az egyházat arra, hogy különösen ezen, egy szín alatt való áldozási szokást nemcsak jóváhagyta, hanem határozatikig is megerősítette. Mert először arra kellett leginkább vigyázni, hogy az Fivére a földre ne öntessék; a mit pedig elkerülni nem lett volna könnyű, ha nagy néptömeg jelenlétében kellett volna azt kiosztani. Azonkívül, mivel az oltáriszentsógnek a betegek számára mindig készen kell lennie, tartani lehetett attól, hogy, ha *)

*) Karth. IV. zsin. 7t>. szab. 2) Trient, zsin. ál. ül. az áldoz. 1 3.

f. 1—3. szab. 3) Ján. 6. 52. 59.