Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - III. Fej. A bérmálás szentségéről

184

mely a megbérmáltaknak adatik, úgy magának a szentségnek fenségét is eléggé mutatja. Hogy pedig ez az anyaga e szentségnek, mind az anyaszentegyház s a zsinatok1) mindenkor tanították, mind szent Dénes2) és igen sok más nagy tekintélyű atyától, főkép szent Fábián3) pápától tudjuk, a ki állítja, hogy az apostolok a krizma összetételét az Úrtól vették és hagyták reánk.

VIII. Mit jelent a bérmálás anyagában az olaj?

De nem is lehetett volna semmi más anyag alkalmasabb, mint a krizma, annak jelentésére, a mi e szentség által végbevitetik. Mert az olaj, mely kövér, és természeténél fogva terjed és szétfoly, a kegyelem teljét fejezi ki, mely a Szentlélek által a főről, Krisztusról másokra kiárad és kiömlik, mint „a kenet,4) mely lefoly Áron szakállára, ruhája széléig,“ mert „fölkente5) őt az Isteíi a vigság olajával társai fölött“ ; és „az ő teljességéből3) mindnyájan kaptunk.“

IX. Mire emlékeztet itt az olajjal vegyitett balzsam?

A balzsam pedig, melynek illata fölötte kellemes, mit jelentene egyebet, mint hogy a hívek, midőn a bérmálás szentsége által tökéletesittetnek, minden erények illatával bővelkednek úgy, hogy elmondhatják az apostollal:7) „Krisztusnak Isten előtt kellemes illatát terjesztjük.“ A balzsam azonkívül azon erővel bir, hogy, a mi meg van vele kenve, a rothadástól megőrzi; s ez ezen szentség hatásának jelentésére igen alkalmasnak látszik, minthogy kétségtelen, hogy a hívek lelkei a kérmálásban nyert mennyei kegyelemmel elkészíttetvén, könnyebben megóvhatok a vétkek ragályától.

X. Miért szükséges, hogy a krizmát a püspök megszentelje?

Továbbá a krizmát ünnepélyes szertartások közt szenteli meg a püspök; mert a szent élete és dicső vértanusága által

4) Laod. zsin. 48. i'. II. Kart. 3. f. 2) Sz. Dén. a sz. komi. 4. f. 3) Sz.

Fáb. főn. id. lev. “) Zsolt. 132, 2. 3. 5) Zsolt. 44, 8. 6) Ján, 1, 16. 7) II.

Kor. 2, 15.