Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - III. Fej. A bérmálás szentségéről
181 kelletik amaz ünnepélyes szavak hozzáadása mellett: „Én téged megjelellek a kereszt jelével és megerősitlek az üdvösség kozmájával az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében“, hacsak a szentség foganatét más valami nem gátolja, az uj kegyelem ereje által erősebb és igy Krisztus tökéletes harczosa kezd lenni. III. A bérmálás valódi szentsége az uj szövetségnél. A bérmálást mindenkor igazi és valódi szentségnek ismerte a kath. egyház, amint mind Melkiádes1) pápa, mind több más szent és legrégibb pápa is világosan bizonyítja. Sz. Kelemen2) e tanitmány igazságát nyom.ósb mondással nem erősíthette meg, mint mikor azt mondja: „Mindenkinek sietnie kell haladék nélkül újjászületni az Istenben és azután megjelöltetnie a püspöktől, azaz a Szentlélek hétszeres ajándékát elvenni, mivel bizonyára nem lehet tökéletes keresztény az, ki megvetésből és készakarva,, nem pedig szükségtől késztetve mulasztja el e szentséget, amint sz. Pétertől vettük és a többi apostolok az Ur parancsára tanították.“ Ugyanezen hitet tanításukkal megerősítették, mint rendeletekből látható, Orbán, Fábián, Özséb római pápák, kik ugyanazon lélekkel eltelve, Krisztusért vérüket ontották. IV. A szent atyái, leik említést tesznek e szentségről. Ehhez járul továbbá a szent atyák meggyőző tekintélye, kik között areopági Dénes3) athéni püspök, miután elmondta volt, mikép kell e szent kenetet készíteni és használni, igy szól: „A megkereszteltet tiszta s illendő ruhába öltöztetik a papok, hogy a főpaphoz vezessék; az pedig a szent és valóban isteni kenettel megjelölvén a megkereszteltet, a legszentebb ügyességnek részesévé teszi.“ Caesariai Özséb4) is annyit tulajdonított e szentségnek, hogy nem kételkedett kimondani, hogy az eretnek Novatus azért nem érdemelte meg a Szentleiket, mivel súlyos betegségben kereszteltetvón meg, a krizma jelével nem jelöltetett meg. De e tárgy legvilágosabb bizonyítékát bírjuk mind szent Ambrustól5) ama könyvében, melyet a felavatandókról irt, mind ') Sz. Melkind. a spany. püsp. iev. 2) Sz. Kel. 4. lev. 3) Sz. Dén. a sz. komi. 2. f. 4) Lásd egyh. tört. ö. k. 48. 5) Sz. Amb. a felav. k. 7. f. és a szents. 2. f.
