Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)
különféle bajában megsegített, gyógyulásbac és egyéb kegyelmekben részesített, ezért a szobrot a hívek nyilvánosan is tisztelhetik. A püspöki rendelet nagy bizalmat, örömöt gerjeszt a népben. Vagy húszezerayi ember előtt olvassa fel és magyarázza meg a rendeletet Koptik apát. A püspöki helynök új vizsgálatot tart. Egy karakói meggyógyult béna és néma leánynak szülőjét hallgatja ki három más tanúval együtt. A váti sebészt, aki a kútásásnál rosszul járt kőművest akarta gyógyítani, szintén kihallgatják. Ezen vizsgálatok alapján a püspöki helynök úgy véli, hogy a dömölki szobor méltó arra, hogy csodatevőnek nyilvánítsák. A győri püspök ily értelemben dönt 1745. november 17-én. „A pásztori gondosság és éberség, melyet az Úr nyájának főpásztora kötelességnek vállainkra rakott, — írja újabb rendele tében Zichy püspök — szakadatlan ösztönöz bennünket arra, hogy a lelkiekben ránk bízott népnek elméjéből az igaztól eltérő és tán könnyelmű hiszékenységre valló véleke16
