Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

déseket gyökerestül kitépjük, az igaz jámbor­ságot szívébe csöpögtessük, az Isten és Anyja iránti készséges ájtatosságot fogyni ne en­gedjük, sőt hacsak lehet, élesszük és minden alkalmas úton-módon erősítsük... Azért el­ménkbe vettük, hogy azt a vitát, mely néhány hónappal ezelőtt a pórdömölki mezőn épült kápolnában fölállított Mária szoborról támadt és azon sarkallik, csodáknak, ajándékoknak vagy gyógyításoknak kegyelmével tündöklik-e a szobor, eldöntjük és minden huza-vonának rendes hatalmunkkal véget vetünk. Ezért ezt az ügyet szentszékünkön, melyen mi elnö­költünk, alaposan megvizsgáltuk; meghall­gattuk felőle a trienti zsinat kívánalma sze­rint a magunk mellé szólított teológusokat és ily ügyeket értő más férfiakat, valamint a minden gyanún fölül álló tanúknak eskü­vel erősített vallomásait; s miután nyilván­valóan kiderült, hogy Isten Szentséges Any­jának azon szobra, amivel a fogadalmuk tel­jesítése végett hozzá menekülő férfiak és nők egyaránt az irgalmas Szűznek segítségével és pártfogásával sok minden bajuktól szaba-17

Next

/
Thumbnails
Contents