Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

vizsgálatnak hivatalos iratai és több megbíz­ható embernek: Foky Benedek prépostnak, Domaniczky János esperesnek, Saly Ferenc plébánosnak önkéntes vallomása volt. Mind­ezek rendkívüli dolgokról tanúskodtak. A kétkedőket azonban ezen vallomások és vizsgálatok sem elégíthették ki. Dombi Mihály győri kanonok hosszú iratban cáfolja az eseményeket; pellengérre állítja az apátot és a többi tanúskodókat, nem fogadja el a a történteket. Az apát védekezik a támadás ellen, de sokkal hathatósabban védi ügyét a győri püspöki szentszék. A szentszék hosszas vizsgálat után úgy határoz, hogy a mozgá­sokat, színváltozásokat, mint kéteseket mel­lőzi, a többiről pedig megállapítja, hogy mi­vel az Isten ezen szobor által több hívőnek juttatott jót, azért a szobor kegyelemszerző­nek nyilvánítandó és mint ilyen nyilvános tiszteletre kiteendő. Hogy csodatevő-e, vagy nem, azt újabb vizsgálattal kívánja eldönteni. 1745. október 22-én Zichy Ferenc gróf győri püspök kiadja rendeletét, melyben el­ismeri, hogy Isten a szobor által több hívőt 15

Next

/
Thumbnails
Contents