Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
80 Két képről nem állapítható meg, honnan ered és hogyan került Jákra. Ezek a bejárat felett függő Krisztus ostorozása és a szemközti fal jobb szélén elhelyezett öreg férfi szent könyvvel. Az első korának meghatározását rongált állapota és vidékies kivitele igen megnehezíti. Valószínűleg az 1700-as évek táján készült. A másik ismeretlen olasz barokk akadémikus kompozíció után készült 18. század végi másolatnak látszik. A bejárattal szemben függő Szent Ignác rossz állapotában is feltűnik finom, festői kivitelével. Az ábrázolás tárgya arra enged következtetni, hogy Batthyányi Ignác apát (1760—1779) ajándéka. 53. kép. A Batthyány-kazula, A Jákkal közvetlen kapcsolatba hozható képek sorát Gábor György és Csapodi Katalin pestis fogadalmi képe (52. kép) nyitja meg, amely 1710-ben készült valószínűleg Ausztriában. A Rákóczi-féle szabadságharc viszontagságai és az ezzel együttjáró, 1708-tól 1715-ig az egész országot végigpusztító pestis légkörében Született meg ez a különös, misztikus feliratokkal díszített kép. Fent az innsbrucki Szent Jakab plébánia-templom híres Lucas Cranach-féle kegyképének pontos másolata látható. Alul Szent Rókus és Szent Sebestyén áll, a dögvész ellen oltalmazó szentek, köztük a barlangban palermói Szent Rozália fekszik, akitől ép pestis idején várták a segítséget. A két alsó sarokban a felajánlók láthatók gyermekeikkel. A festmény jellegzetes és korai példája annak a pestis fogadalmi képtípusnak, amely a 18. század első felében Budán és Pesten is elterjedt. A bejárat melletti falon függ Lábos György jáki tiszttartó felesége, Bolemányi Róza halálának emlékképe 1736-ból, amely szintén a Máriatisztelet szolgálatában áll, de már magyar kegyhelyhez kapcsolódik. Felső részén a sümegi kegyszobor, alatta az adományozó családjával és hosszú bölcselkedő vers, amely elmondja Bolemányi Róza váratlan halálát a sümegi
