Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
81 zarándoklatról útban hazaíelé, és végül levonja a tanulságot: „Ember életinek ez tehát sommája, nem tudgya hol mikor lesz végső órája'“. A bejárattól jobbra eső, nyugati falon jobboldalt látható fogadalmi kép angyaloktartotta mennyezet alatt álló Máriát ábrázol a gyermek Jézussal. Lent a jobb sarokban ágyban fekvő nő, aki mintegy jelenésként látja a Szent Szüzet. A nagyjából a 18. század első felére tehető kép kivitele elég vidékies, ezért nem lehetetlen, hogy helyben készítette valami vándorfestő, és hogy a közismert kegyképek egyikéhez sem hasonlítható álló Mária esetleg a jákí Mária-oltár szobrát akarja ábrázolni. Lfgyanezen a falon középen függ a „jáki böcsületes nemes fazekascéh’’ hatalmas „tékozló fiú" képe, amely Gombás Mihály céhmestersége alatt 1748-ban készült. A kép a jáki gerencsérek céhének egyik legrégibb emléke. Nagyon különös a kompozíció. A megfeszített Krisztus lehajol keresztjéről, és úgy vonja magához a tékozló fiút, mint ahogy Murillo sevillai „Szent Ferenc lemondása" képén Assisi Szent Ferencet. Ettől a képtől balra látható Lóránt József és felesége, Vörös Anna Mária fogadalmi képe 1771-ből. Itt ismét egy osztrák kegyhely vonzása jelentkezik, a kép felső részén ugyanis Maria-Zell kegyképét ábrázoltatták a rendelők. A sekrestyében őrzött felszerelés túlnyomórészt új. A templom régi kincseinek java, köztük a Nagymihályi Ferenc apáttól 1679-ben ajándékozott, Sopronban készült kehely és Batthyányi Ignác 1771-ben vásárolt szentségtartója 1888-ban betörés áldozatául esett. Az egyházi ruhák közt legértékesebb és főként különleges virágdíszítésével kitűnik az ú. n. Batthiányi-kazula, amelyet a rajta levő felirat szerint 1761-ben Batthyányi Ignác ajándékozott a templomnak (53. kép). III. A Szent Jakab-kápolna. 1. A kápolna eredeti rendeltetése és története. Az apátsági templomtól délnyugatra álló Szent Jakabkápolna (54. kép) eredetileg a világi hívők plébánia-temploma volt. A szerzetes konvent tagjai ugyanis rendszerint nem voltak feljogosítva a lelkipásztori ténykedések végzésére, és az apátsági templomban a világi hívek lelki gondozásához szükséges szentségek egy részét (pl. a keresztséget, a házasság szentségét) nem is volt szabad kiszolgáltaniok. Ezért külön plébánia-templomra volt szükség még abban az esetben is, ha — mint Jákon — a szerzetesi templom a nyilvános istentiszteletre (misék, litániák stb.) valamennyi világi hívőt is be tudta fogadni. Az idősb Szent Jakab tiszteletére szentelt plébánia-templomot az apátsági templom építésének harmadik szakaszában vagy közvetlenül ennek befejezése után, 1250—60 közt építették. Az írott forrásokban először 1489-ben, Elderbach János végrendeletében szerepel (1. az apátsági templom történetére vonatkozó adatok közt). Mai alakját 1768 körül kapta, mikor a plébánia híveinek költségén kívül-belül helyreállították. 1902- ben külsejét kijavították, belül az emeletre vezető lépcső fokait kicserélték. Bogyay famás dr.: A jákí apátsági templom és Szent Jakab-kápolna.
