Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
75 tételezhetjük fel. Zsámbékon a tornyoknak a karzathoz csatlakozó első emeletén lehettek kápolnák. Ha a jáki uraságí karzatra is állítottak oltárt, ez valószínűleg francia mintára történt. Hasonló elhelyezésű oltárt a kegyúri karzaton ugyanis a montréal' (Yonne) 12. század végi templomból ismerünk. Az sem lehetetlen viszont, hogy csak a nyugati tanultságú díszítő faragók vitték bele a magyar nemzetségi monostortemplom típusa szerint felépített urasági karzatba 49. kép. A kegyúri székek a karzaton. a nekik megszokott oltáros kápolnakarzat gondolatát. A karzaton a főhajó felé eső oldal közepén álló oltár helyét ugyanis általában igyekeztek liturgikus és szerkezeti jelentőségének megfelelően kihangsúlyozni, és néhol (pl. Vézelay-ben) e célból kívül, a föhajóba néző falra az oltárnak megfelelően gyámkőre helyezett szobrot állítottak. A jáki karzat díszes gyámkövének helyét is ennek a szokásnak megfelelően választották ki. Maga a gyámkő mind stílusával, mind motívumával szintén jellegzetesen nyugati, a gelnhauseni burgundi koragótika szellemében készült és az északi mellékhajó faláról ismert két sárkány közt kiemelkedő férfi ősrégi motívumát a gelnhauseni Mária-templom indadíszes gyámköveinek motívumával egyesíti. A déli toronyaljába vezető átjáróból nyílik a karzat csigalépcső feljárata. Mennyezetében az utolsóelőtti lépcsők felett figyelemreméltó Septimius Severus római császár családtagjai
