Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
73 járás után is alkalmazták (Felsőörs, dömölki apátsági templom, Szent György-hegyi Szent Kereszt-kápolna (1245), Ócsa, jáki Szent Jakab-kápolna stb.). A Felvidéken és Erdélyben még később is előfordul (Selmecbánya, Beszterce egykori ferences temploma). A jáki északi mellékhajó-boltozat is kétségtelenül a dunántúli helyi mesterek kései alkotása. Ezt bizonyítja az is, hogy a gyámoknak és bordáknak utólag törtek helyet a már fennálló falba és a gyámokon mindenütt a második építési szakasz jellegzetes díszítő elemeit használták fel (egymásba fonódó indák palmettalevél-végződéssel, lóherelevelek sora, hullámzó inda visszahajló levelekkel stb.; — 46. kép). 47. kép. Oszlopláb a karzattól számított első északi főhaj ópillér északi oldalán. Az északi mellékhajóban láthatók legjobban a hajópilléreket körítő oszlopok lábai. A nyugati első pilléren a burgundi 12. századvégi gótikában kialakult jellegzetes díszítést figyelhetünk meg (47. kép; v. ö. Langres, Genf, székesegyház). 9. Az északi mellékhajón át visszatérünk a főhajó nyugati végébe, ahol az előcsarnok felett a nyugati karzat emelkedik. Ma az orgona és az énekkar helye, eredetileg urasági karzatnak szolgált. Amint a templom keleti része, a szentély és a karhely a szerzetesek isteni szolgálatának volt fenntartva, úgy a nyugati végen a világi hatalom birtokosai, a kegyurak kaptak hasonlókép kiemelt helyet, ahonnan zavartalanul és úri elkülönültségben követhették az istentisztelet minden mozzanatát. Ezért a karzat teljes szélességében nyitva áll a főhajó felé. Az ívsoros mellvéd 1902-ben készült; az alatta középen, az előcsarnokban nyíló ív csúcsa fölé beillesztett díszes felsőrajnai (Gelnhausen) stílusú gyámkő azonban eredeti (48. kép). Valamikor talán szobor állt rajta, amely a karzat mellvédjének közepén álló oltár hátfalát díszíthette. A két nyugati torony közé beépített urasági karzatok a családi templomul szolgáló magyar nemzetségi monostoroknak szinte kötelező tartozékai (Kapornak, Ákos, Lébény, Tűrje stb.).