Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
71 lakozó északi mellékhajóval együtt nem esett át jelentősebb átalakításon. Mindkét mellékszentélyre jellemző az alaprajz korai, patkóalakja és az egyszerűen tagolt párkány, amely nem csatlakozik a közvetlenül szomszédos, de már a második szakaszban készült pillérek alacsonyabban elhelyezett párkányához. A meliékszentélyek kelet felé jóval hátrább fekszenek, mint a főszentély diadalíve, mert, mint már említettük, a háromszöges rendszer szerinti 45. kép. A föszentély Szent György-képe. (M. F. I. felvétele). beosztás rövidebb boltszakaszbeosztást adott, mint az eredetileg tervezett négyszöges, és ezért a hajókat megrövidítették. A föhajó diadalívét egyszerűen nyugat felé előbbre építették fel, a már fennálló mellékszentélyek pedig mintegy kettős diadalívet kaptak. A belső, az apsziszhoz közvetlenül csatlakozó csúcsíves ív tengelye egybeesik az apszisz középtengelyével. Összetartozásukat a folytatólagos egyszerű, még román ízlésű párkány is mutatja. A külső ív tengelye a mellékhajó tengelyével esik egybe, ezért csúcsíve a főhajó felé el van tolódva, és párkánya sem formában, sem elhelyezésben nem követi az apsziszpárkányt. Az építőmunka folyamatosságára vall viszont az a tény, hogy a mellékszentélyekben látható egyszerű párkányformát a templomnak a második szakaszban készült részein is alkalmazták, pl. az északi mellékhajó
