Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
54 csak a szerkezetileg alárendeltebb jelentőségű falsarkokat díszítették, de ezeken viszont, egyes angol-norman kapuk díszítéséhez hasonlóan, köröskörül, lábazattól lábazatig végig vezették a motívumot, amelyet egyedül a fej lemezekből alkotott sáv szakít meg. A falsarkok normán kőcsipkéi között az oszlopok és íveik részben simaságukkal, részben másfajta díszítésükkel világosan éreztetik a szerkezetet. A jáki mesterek ebben a 13. század eleji felső rajnai művészet hagyományát folytatták (1. a bambergi dóm Ádámkapuját és a karmelita templom nyugati kapuját, a wormsí dóm nyugati szentélyét). A felsőrajnai keverék-művészet köréből származnak a kapubéllet nem normán díszítései is. A belülről számított második oszloppár szíj fonatmintája és a harmadik oszloppár vájatos dísze rombuszalakú közeit kitöltő virágaival a bambergi keleti kórus belső fülkeoszlopainak és a Máriakapu legkülső oszlopának díszítését követi. Négy oszlopfőn és a fejlemezekből 29. kép. Az apátsági templom alaprajza a belső megtekintés útvonalának jelzésével. 1. Előcsarnok. 2. Északi toronyalja. 3. Déli toronyalja. 4. Főhajó. 5. Főszentély. 6. Déli mellékszentély. 7. Északi mellékszentély, 8. Északi mellékhajó. 9. Feljárat a karzatra. alakított sávban (26. és 27. kép) a dús índadísz a beleszőtt fantasztikus alakokkal, valamint a legfelső félkörív és a legalsó csúcsív közti mezőben indák közül előbújó majom, ugyancsak a bambergi keleti kórus és a Máriakapu oszlopfődíszítéseinek keverékstílusát mutatják. Burgundi, lombard és itt-ott délnyugatfrancia elemek fonódtak össze szétbogozhatatlan szövevénnyé* amelynek eleven és ötletes gazdagsága mellett a normán motívumok még szárazabbnak, a koragót bimbós öszlopfők pedig egyenest szegényesnek hatnak. A negyedik és hatodik (legkülső) oszlop törzsén, a legbelső levágott élű falsarkot és a kapukávát borító indadíszben a valószínűleg Gelnhausen (Mária-templom déli kereszthajó kapuja és a császári palota egy kapuíve) közvetítésével ide került burgund jelleg nyomul előtérbe. Ellentétben a délfrancia és északolasz antikizáló indadíszekkel, nem a leveleké a vezető szerep, hanem az erőteljes és az öszloptprzseken bonyolultan egymásba fonódó indáké, amelyek közé itt-ott, főként lent a kiindulásnál ember- és állatalakokat szőttek. 4. A templom belseje.1 1. A főkapun belépve előcsarnokba jutunk, amelyből egyegy meredek csúcsívvel boltozott átjáró jobbra a déli, balra az 1 A templom belsejében követett utat a 29. kép mutatja.
