Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
101 és maradványai. Budapest, 1934. — Contributi alio studio deí rapporti fra la plastica ungherese nell'etá romanica e quella deli' Italia settentrionale. Különnyomat a „Studi e documenti italo-ungheresi della R. Accamedia d’ Unghería di Roma diretti da Stefano Genthon" 1940—41. évi kötetéből.). A kapubéllet egyes díszítőelemeinek külföldi, főként franciaországi előfordulásairól jóformán csak puszta felsorolást ad Gál Portaíls romans en Hongrie c, cikkében. A normán motívumok eredetére és elterjedésére 1. Anfray i. m. 337—47. 1., Fastenau i. m., Donin tanulmányait (Jb. d. Z. K. 1915., Der mittelalterliche Bau des Domes zu St. Pölten. Wien, 1932. 56—• 61. 1. Die romanische Baukunst in Österreich c. fejezet a Die bildende Kunst in Österreich. Vorromanische und romanische Zeit. Wien, 1937. c. munka -57—81. lapján). — R. Hamann i, m. II. kötetét, Kariinger: Romanische Steinplastik in Altbayern und Salzburg. Augsburg, 1924. 128., 330. 1. —Václav Mencl: Stredoveká Architektúra na Slovensku. Praha—Presov, 1937, 433—435. 1. stb. Hamann és Donin alapvető anyaggyűjtése igen gazdag és széleskörű, utóbbinak kormeghatározásai is megbízhatók. Mindkettőnek közös tévedése, hogy az összes normán díszítőelemeket egyetlen műhelynek tulajdonítja és az összes szóban forgó templomok felépítésében is ki akarja mutatni a normán műhely stílusát. Ebbéli igyekezetükben olyan elemeket (alaprajz, karzat) is a nyugati normán hatásnak tulajdonítanak, amelyek Magyarországon már jóval a normán díszítőelemek feltűnése előtt ismertek voltak. 4. A templom belseje. A belső felépítés cisztercita vonásaira Csemegi i. c. már rámutatott. A templom belsejében alkalmazott boltozati bordaforma rokonait Lux Géza dr. állította össze (Üjabb ásatások a Margitszigeten Budapest, 1938. 2. kép), A déli toronyalja képeinek stíluseredetéről 1. Gerevich i. m. 222—23. 1. A szerzetes kórus elhelyezését és berendezését Ostendorf tárgyalja í. m. 118—119. 1. A stallumok jobb elhelyezése végett a pillérek levágására felhozott példákat 1. Ostendorf i. m. 117., 124. és 168. kép, Gall í. m. 81., 84., 124, és 127. kép. A nyolcszögletes pillérek magyarországi különleges jelentőségére Csányi Károly és Lux Géza dr. mutattak rá a Műegyetem középkori építészeti tanszéke közleményeiben (Ócsa. Református templom. Technika 1939. évi 4. szám). A közölt összeállítás is onnan való. Zsámbékról Lux Géza: A zsámbéki templomrom. Budapest, 1939. A galléros oszlopfőkről 1. Csemegi i. c. 18. 1., C. Martin i. m. I. Pl. LXV. (Blois), LXVI. (Amboise), J. Baum i. m. 162. 1. (S. Benoit-sur-Loíre). A bambergi és normán típusú oszlopfődíszítésekről 1. Hamann i. m. II. kötetében passim. A Szent György freskóról 1. Balogh Jolán: A magyarországi Szent György ábrázolások forrásai. Arch. Értesítő 1929. 140. 1. A kriptákról 1. Arch. Értesítő 1890. 14. 1. A Perneszi-kriptára vonatkozó adatok a jáki plébánia halotti anyakönyveiből valók. A Rosty-család leszármazási táblázatát Bezerédj István állította össze és közölte a Dunántúli Szemle 1943. évi 1. számában (13. 1.). A magyar kolostortepiplomok nyugati karzatainak rendszeres feldolgozása épúgy fájó hiánya az árpádkori magyar építészet történetének, mint a nyugati tornyoké. Itt is kénytelen voltam tehát a hazai példákat röviden összevetni a külföldiekkel. Ez utóbbiakra nézve 1. Dehio—Bezold i. m I. 211. 1. — P. Frankl: Romanische Baukunst (Handbuch der Kunstwissenschaft) 18., 27., 76., 96. 1. — Ostendorf i. m. 102., 106., 191., 246. stb. 1. — Donin: St. Pölten 29—30. li, Bildende Kunst in Österreich 73. 1. -—• Durand: fEglises romanes des Vosges 117. 1. — Mettler: Die zweite Kirche in Cluny stb. című idézett cikkét. — Viollet-le-Duc: Dictionnaire de l’Architecture
