Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
I fran§aise VII. 263. 1. — Donin több helyen kitér a magyar emlékekre is, megállapításai azonban az itteni emlékanyag hiányos ismerete következtében teljesen tévesek. A francia karzatoltárokra és ezek helyének kiemelésére 1. Viollet-le- Duc: i. m. I. 184. 1., VII. 265., 278—85. 1. Szinyei' Merse Zsigmondról és Gáspárról 1. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel. VII. 422. 1. A templom régi berendezésére és felszerelésére vonatkozó adatokat a II. fejezetnél idézett egyházlátogatási jegyzőkönyvek őrizték meg. A sekrestyében lévő képeket először Körmendy László méltatta rövid említésre (i. m. 27—28. L). A pestisképekről Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken. Tanulmányok Budapest múltjából IV. Lábos György feleségének, Bolemányi Rózának emlékképét közli P. Kocsis Ödön OFM: A sümegi Szűz Mária története és csodái. Sümeg, 1940. c. müvében. A Batthyány-kazulát először Radnóti Kovács Árpádné Fábián Mária közölte (Beszámoló a szombathelyi egyházművészeti ruhakiállításról. Vasi Szemle VI. évf. 1939. 167. 1.). Nagymihályi Ferenc és Batthyány Ignác elveszett ajándékairól 1. Széchenyi i. m. 43., 49. 1. III. A Szent jakab-kápolira. A történeti adatok az apátsági templomnál felsorolt forrásokból valók. Széchenyi (í. m. 49. 1.) tévesen beszél a győri egyházmegye 1765. évi visítátiójárói az 1756. évi helyett. Az apátsági templomok és székesegyházak melletti központos elrendezésű kis plébánia-templomokra 1. Ostendorf i. m. 21—22., 209. 1. A Szent Jakab-kápolna felmérési rajzait a Műegyetem középkori építészeti tanszéke készítette és közölte a pápóci Szent Mihály-kápolnáról szóló tanulmányában (A pápóci Szent Mihály kápolna. Technika, 1942. évi 4. szám), A kapu Isten báránya domborművéről 1, a Regnum 1940—41. évi kötetében megjelent cikkemet. A saragossai Szent Jakab legenda megvan az Acta Sanctorum júliushavi VI. kötetében 115. 1. 559. „De Caesar-augustana Deiparae imagine quem S. Jacobus erexisse traditur“, A szöveg ismeretét és az ábrázolás meghatározását Aggházy Máriának és Pigler Andornak köszönöm. A Mária oltár Madonna-szobrát közli és részletesen tárgyalja Kampis Antal: Középkori faszobrászat Magyarországon. Budapest, 1940. 70—71.. 228. 1. IV. Az apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna mesterei és helye a magyar művészet történetében. A középkori művészi élet szervezetére, mecénás- és mesterviszonyaira 1. Bogyay T.: A művész a korai középkorban. Budapest, 1932. A három hajós, három apsziszos kereszthajó nélküli bazilika valószínű bencés eredetére H. Christ mutatott rá először (Deutsche Literaturzeitung, 1934. Heft. 39. 1851—52. 1.). A jákí főkapuval rokon osztrák emlékek keletkezési idejére ma is Donín 1915. évi megállapításait kell mérvadónak tekintenünk. Ezeket sem Hamannak önkényes, sokszor szinte légből kapott kormeghatározásai, sem Novotnynak (Romanische Bauplastik in Österreich. Wien, 1930.) az alakos szobrászat formanyelvének bizonytalan talajára támaszkodó következtetései nem tudták megcáfolni. Utóbbi a bécsi Óriáskaput a szobrászati stílus alapján az 1240-es évekre teszi, Tietze az Österreichische Kunsttopographie-ban viszont az 1260-as évekre tartja ugyanezt a stílust jellemzőnek. A szobrászati stílus kritikájának ingatagságával szemben áll az a tény, hogy a bécsi kapun a pálcadíszek épúgy szinte szalaggá stilizálva és helyenként ép olyan 102
