Emlékkönyv a szombathelyi r.k. püspöki elemi fiúiskola félévszázados jubileuma alkalmából 1872-1921. (Szombathely, 1921)

47

14. Gryneusz György, iskolánknál az 1920—21. tanévtől kezdve működik. Lelkes munkása ő is Isten kertjének. Már első évében megszervezte iskolánkban a gyermekszövetséget, amelynek vezetése igen nagy megterheltetést jelent számára. Igen kedves cserkészcsapatot is szervezett iskolánkban buzgó kartársunk.

•

* *

ISKOLÁNK IGEN TISZTELT NÖVENDÉKEIHEZ.

Tisztelettel tudatjuk iskolánk volt növendékeivel, hogy ezen emlékkönyre vonatkozólag tervünk nem mindenben sikerült. Folyó év augusztus hó első felében állítottuk össze azt a programmot, amelyet emlékkönyvünkben földolgozni akartunk. Belevettük az itt leírt anyag mellé tervezetünkbe azt is, hogy iskolánk növendékeinek életrajzát — hacsak egy-két vonásban is — lehetőleg megörökítjük. Nem gondoltuk akkor meg, hogy ez még akkor is keresztülvihetetienül nagy munka lenne, hacsak az életben kivált növendékeink életét próbálnánk megörökíteni. Lehetetlen volna ez a püspöki iskola eddigi tanulóinak nagyszáma miatt, a nagy nyomdai drágaság miatt és főként nem volt lehetséges az idő rövidsége miatt. Újságban (Vasvármegye) közzétett felhívásunknak tehát megfelelni nem tudtunk. De azért felhívásunk nem veszett kárba. Olyan kedvesen vonzó életepizódokat olvastunk az írásban és élőszóval hozzánk juttatott jelentkezésekből, amik ránk nézve nagy hatással voltak; mert a jelentkező volt tanítványok életfolyásuk alakulásának rugóit sok tekintetben elemi iskolai életükben, az itt hallott tanításokban és az itt észlelt első tapasztalataikban gondolták feltalálhatni.

Feltűnően nagy szeretet, vonzódás és nagyrabecsülés is olvasható ezen urak jelentkezéseiből volt tanítóik iránt. Csaknem fanatikusnak mondható az a rajongás, az a dicsőítés, amellyel volt növendékeink tanítóiknak minden tettét, még büntetéseiket és nagy szigorúságukat is emlegetik.

Mi, a mostani testület bátran elmondhatjuk, hogy ez a nagy rajongás és szeretet, amit itt tapasztaltunk, kitartásra és elődeinkhez méltó minél buzgóbb munkára serkent bennünket.

Szép anyag tárulna elénk, ha iskolánk volt növendékeinek a háborúval, vagy a kommunizmussal kapcsolatosan beállott életváltozásait is összeállíthattuk volna.

A hadifoglyok életviszontagságai pedig — csak iskolánk volt növendékeinek életéből is — végtelenül szomorú képet alkotnának.

Őrizzük ezen emlékeket.